A magyar marketingkommunikációs szakma legnagyobb ernyőszervezete, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) közleménye szerint a kodifikációs bizottsága és az Önszabályozó Reklám Testület 2021-2022-ben széleskörű szakmai egyeztetés keretében aktualizálta a Magyar Reklámetikai Kódex rendelkezéseit. Az új Magyar Reklámetikai Kódex szabályai átláthatóbb és strukturáltabb szerkezetbe kerültek, igazodva a mai gazdasági, kulturális és társadalmi környezethez, összhangban a nemzetközi önszabályozási sztenderdekkel. A főbb változásokat a KNP LAW jogásza, dr. Kerekes Eszter ismerteti.
A 2023. június 30. napjától kezdődően hatályos új kódex számos ponton egészíti ki az eddigi szabályozást. A korábbi reklámetikai kódex rendelkezései számottevő módosításon estek át, valamennyi cikkelye aktualizálásra került. Az általános szabályai közül az általános reklámtilalmak és korlátozások szabályai jelentősen kibővültek, kiemelt figyelmet fordítva a reklámokban megjelenő személyek, az emberi test és a pozitív testkép védelmére. Erre tekintettel került bele a Kódexbe az a rendelkezés is, amely előírja, hogy kerülni kell a testképet digitális módon torzító manipulációkat, illetve az emberi test öncélú, tárgyként való ábrázolását.
Figyelemmel arra, hogy a társadalomban a globális felmelegedés és az egyre nagyobb kihívást jelentő környezetszennyezés miatt a környezettudatosság szerepe megnőtt, ezzel együtt jelent meg az a jelenség is, hogy vállalkozások a termékük, szolgáltatásaik népszerűsítése érdekében a fogyasztók környezettudatosságát kihasználva a reklámozott terméket, szolgáltatást hamisan környezetbarátként mutatják be. Ez a sokat emlegetett greenwashing jelenség.
A korábbi reklámetikai kódexhez képest az új szabályozás egy aktuálisabb, kiterjedtebb és átfogóbb védelmi rendszert biztosít a fogyasztók megtévesztését illetően. Ennek fényében került bele a Kódex szövegébe többek között az is, hogy a reklámot úgy kell kialakítani, hogy ne éljen vissza a fogyasztók környezettel kapcsolatos aggodalmaival, illetve a zöld állításnak valósnak és pontosnak kell lennie, a reklámozónak azt megfelelően alá kell tudnia támasztani bizonyítékokkal.
A technológiai fejlődés által hozott új kihívásokra és a digitális tér egyre meghatározóbb szerepére tekintettel kiegészült és módosult a digitális térben közzétett reklámokra vonatkozó szabályozás is. Új rendelkezésként került bele a Kódexbe, hogy a közösségi oldalak moderálása során tilos a kommenteket úgy szűrni, hogy kizárólag a reklámozó vállalkozás számára kedvezők maradjanak meg. A sértő, bántó, gúnyolódó, trágár kommentek ugyanakkor törölhetők.
Az influenszer marketing szabályainak a Kódex újításként egy külön cikkelyt szánt, külön definícióként meghatározva azt is, hogy ki minősül influenszernek és mi az influenszer-tartalom, tekintettel arra, hogy rohamosan nő ennek a reklámozási technikának az aránya. A Kódex – a Gazdasági Versenyhivatal által közzétett tájékoztatóval összhangban – rögzíti, hogy a fogyasztó számára egyértelműnek kell lennie annak, hogy a reklámozó és az influenszer között gazdasági érdek, üzleti kapcsolat áll fenn. Továbbá az influenszer köteles megjelölni, hogy a közzétett tartalom reklámnak minősül és hashtag (#) jelek használata esetén a reklámjelleget az első helyen kell feltüntetnie. A reklámjelleg megjelenítésnek közvetlenül, az első látóképben kell kapcsolódnia az adott tartalomhoz, figyelembe véve a különböző eszközök (például okostelefon, laptop, okosóra), valamint a közösségi média platformok sajátosságait is. Nem fogadható el, ha a reklámjellegre vonatkozó utalás nem közvetlenül, hanem közvetetten, például a „Tovább” gombra kattintva ismerhető meg.
A korábbi reklámetikai kódex a legálisan reklámozható vényre kapható gyógyszerek reklámozása esetén azt írta elő, hogy:
Az új Kódex a fenti követelmények megtartása mellett egyértelműsíti a legálisan reklámozható vényre kapható gyógyszerek körét a védőoltások és azokhoz kapcsolódó gyógyszerek meghatározásával.
A fentieken kívül az új Kódex szabályai kiegészültek az edzés-, valamint az életmódprogramok (például diéta) reklámjaira vonatkozó szabályokkal is, így például a Kódexbe bekerült az az előírás, hogy az ilyen reklámoknak ösztönözniük kell a fogyasztót arra, hogy az edzés- vagy életmódprogram megkezdése előtt mérlegelje az egészségi állapotát és konzultáljon az orvosával.
Az élelmiszerek, ideértve az étrend-kiegészítőket is, reklámozásának szabályai a vonatkozó uniós jogszabállyal összhangban kerültek aktualizálásra és kiegészítésre.
Új követelmény, hogy az egészségre vonatkozó állításoknak engedélyezettnek kell lenniük és az engedélyezett állítások listáján kell szerepelniük. A reklámnak az engedéllyel rendelkező állítást a listában megfogalmazottakkal összeegyeztethető módon kell tartalmaznia. Új szabály, hogy a függőben lévő (on-hold) állítás – vagyis amelyet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság még nem értékelt vagy az EU Bizottság még nem mérlegelt – csak akkor használható, ha a reklámozó rendelkezik az állításának alátámasztására vonatkozó tudományos adatokkal.
Az új Kódex további követelményként írja elő azt, hogy a táplálkozásra vonatkozó információkat a fogyasztó számára egyértelműen és könnyen érthetően kell megfogalmazni. A tudományos terminológia vagy szókincs használata nem sugallhatja azt, hogy a termékre vagy az életmódra vonatkozó állítás tudományosan alátámasztott. Az új Kódex az előző szabályozással ellentétben azt is meghatározza a reklámozók részére, hogy az élelmiszerek reklámja nem tulajdoníthat a terméknek emberi betegség megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására vonatkozó tulajdonságot, és ilyen tulajdonságra nem is utalhat.
A Kódex újításként azt is megállapítja, hogy mit tekint étrend-kiegészítőnek, valamint meghatározza, hogy az étrend-kiegészítő reklámja nem terjedhet túl az egészségfenntartáson és nem sugallhatja azt, hogy beteg emberek szükségletét elégíti ki. Ezeken túlmenően a Kódex értelmében 2023. június 30. napjától az étrend-kiegészítő reklámjának a termékkategória megjelölését is tartalmaznia kell.
„A Kódex a folyamatosan változó társadalmi környezetben egy olyan új normagyűjteményt biztosít a magyar reklámszakma Kódexet elfogadó és annak magukat önkéntesen alávető szereplőinek, amely a mai, digitális jelenlét uralta korban felmerülő kihívások tekintetében naprakészebb szabályozást nyújt az etikus reklámtevékenység folytatásához” – foglalja össze dr. Kerekes Eszter.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”