A jövő számviteli szakembere nemcsak könyvel, hanem stratégiai gondolkodó, technológiai innovátor és kockázatkezelő is lesz. A PwC Magyarország első számviteli felmérése szerint a megkérdezett vállalatok 42 százaléka már most jelentős szervezeti vagy technológiai változásra készül, de stratégiai tervezésre nemigen jut idejük az új szabályozások és a digitalizációs nyomás miatt.
A több mint 100 számviteli szakember megkérdezésével készült felmérés a hazai vállalatok számviteli feladatainak ellátását – folyamatokat és kompetenciákat, elvárásokat és nehézségeket, valamint innovációkat és lehetséges fejlődési irányokat – igyekezett feltérképezni. Bár a minta nem reprezentatív, az eredmények jól tükrözik a hazai számviteli gyakorlat aktuális problémáit és lehetőségeit – írják összefoglalójukban a PwC Magyarország szakértői.
Szabályrengeteg
A felmérésben részt vevő cégek 91 százaléka hazai Számviteli törvény szerint készíti éves beszámolóját, míg az IFRS-ek alkalmazása főként a nagyvállalatoknál jelenik meg. A vállalatok közel felét nem vonják konszolidációba. Azoknál, ahol a konszolidált beszámoló vagy a csoportjelentés releváns, az IFRS a leggyakrabban alkalmazott szabályrendszer (a konszolidálásba bevont vállalkozások 63 százaléka jelölte meg), míg a Számviteli törvény a konszolidált beszámolók tekintetében csupán a konszolidálásba bevont válaszadók 25 százalékánál jelenik meg. A megkérdezett vállalatoknál az egyes szektorok között jelentős különbségek mutatkoznak: a pénzügyi, média, technológia és telekommunikációs ágazatokban a legmagasabb az IFRS-alkalmazás aránya. A növekvő tendencia a nagyobb cégek esetében a tulajdonosi döntések és elvárások hatását is tükrözheti, emellett bizonyos vállalatok számára jogszabály is előírja az IFRS-ek szerinti beszámolókészítést.
Az elmúlt években a számviteli előírásokon túl számos új szabályozás jelent meg, melyek alkalmazkodást követelnek meg a vállalatoktól: ESG, CSRD, EPR, NIS2, DORA és a globális minimumadó. A válaszadók több mint kétharmada nyilatkozott úgy, hogy vállalatukat valamilyen mértékben érintik a szabályozások. Különösen az EPR (kiterjesztett gyártói felelősség) és a globális minimumadó számítanak a legrelevánsabbnak. Az EU AI Act, vagyis az uniós mesterségesintelligencia-törvény a válaszadók kétharmada szerint releváns a vállalatuk számára – ami arra enged következtetni, hogy alkalmaznak AI-alapú megoldásokat akár a versenyképesség, akár a belső hatékonyság növelése érdekében.
IFRS: áttérni vagy maradni?
A felmérés eredményei alapján az IFRS-ek széles körű elterjedése továbbra sem várható, a Számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalatok mindössze 14 százaléka tervezi az áttérést, és főként a nagyobb cégek. Az áttéréstől leggyakrabban kedvezőbb számviteli lehetőségeket és a párhuzamos riportálás megszüntetését várják, míg az áttérést nem tervezők leggyakrabban a tulajdonosi igény hiányát (4,2 egy 5-fokú skálán) és az adminisztratív többletterheket (3,4) említik. Az IFRS-t alkalmazó cégek számára az adózási kérdések megválaszolása jelenti a legnagyobb kihívást (3,36), ezt követi a közzétételi kötelezettségek teljesítése és a kiegészítő melléklet összeállítása (3,27).
„Az IFRS szerinti beszámolóra való áttérés átgondolása várhatóan újra aktuálissá válik számos olyan társaság számára, amelyeket az IFRS szerinti konszolidált beszámolóba vonnak be. Ennek aktualitását az adja, hogy 2027-től hatályba lép az IFRS 19 szabvány, amely jelentősen megkönnyíti a kiegészítő melléklet elkészítését a legtöbb vállalat számára” – mutatott rá Halmosi Gábor, a PwC Magyarország cégtársa.
Egy számviteles napja – Nincs idő stratégiára
A kutatásban részt vett számviteli szakemberek munkaidejének közel 19 százalékát a zárás, 15 százalékát az adózási feladatok, 16 százalékát pedig a tranzakciók kezelése teszi ki, ami jól mutatja, hogy a stratégiai feladatok háttérbe szorulnak. A legnagyobb nehézséget a beszámolókészítéshez kapcsolódó táblázatos és szöveges közzétételek összeállítása jelenti, valamint az árfolyamkockázatok kezelése és a cégjogi változások számviteli hatásainak felmérése. A halasztott adó kalkuláció és a cash-flow kimutatás összeállítása szintén komoly nehézség, hiszen ezek speciális szaktudást és precíz módszertant igényelnek.
A változás szele: technológiai és szervezeti átalakulások
A kutatásból az is kiderül, hogy a jelentősebb számviteli, pénzügyi hatással járó vállalati projektek közül kiemelkednek az üzletágakat érintő változások és az új vállalatirányítási rendszerek bevezetése (Enterprise Resource Planning, ERP). A vállalatok 42 százaléka tervez jelentős szervezeti vagy technológiai változást a következő egy évben, ami a stabilitás mellett a jövőbeni fejlesztésekre való felkészülés fontosságára hívja fel a figyelmet. A leggyakoribb projektek között szerepel az új ERP-rendszerek bevezetése (24 százalék), az üzletágak átalakítása (16 százalék) és az új riporting rendszerek kialakítása (15 százalék).
„Az IFRS 18 bevezetése közvetlen hatással van a vállalatok ERP rendszereire, mivel az új standard átalakítja a pénzügyi kimutatások szerkezetét és közzétételi követelményeit” – hívta fel a figyelmet Andor Ágnes, a PwC Magyarország számviteli tanácsadási csapatának vezető szakértője.
A felmérésben megkérdezett cégek 9 százaléka már alkalmaz mesterséges intelligenciát, míg 30 százalék tervezi azt bevezetni, ami hosszú távon alapvetően átalakíthatja a számviteli folyamatokat. A generatív mesterséges intelligencián alapuló megoldások pénzügyi területen történt bevezetése látványos növekedést mutat, és a következő három évben az AI és BI integrációja kulcsfontosságú lesz a hatékonyság növelésében (PwC Pénzügyi Vezetői Felmérés).
Külső szakértőkre is igény van
A válaszadó vállalatok 55 százaléka igényelne időszakos szakértői segítséget kisebb számviteli kérdésekben, míg 80 százalékuk legalább egy területen külső szakértő bevonását tartja szükségesnek. A legnagyobb igény az ESG-jelentéskészítés (33 százalék), a globális minimumadó (27 százalék) és az IFRS-áttérés (17 százalék) kapcsán mutatkozik, ami jelzi a gyorsan változó szabályozási környezetben való eligazodás nehézségét. Bizonyos leterhelt időszakokban a válaszadók 26 százaléka extra munkaerőre is igényt tartana. A digitális és személyes tanulási formák egyaránt meghatározóak: a megkérdezettek 69 százaléka szakmai továbbképzéseken tájékozódik, 68 százalékuk online szakmai cikkeket olvas. A képzések kiválasztásánál a legfontosabb szempont a téma aktualitása (egy 5-fokú skálán a gyakorlatiasság 4,47) és az online részvétel lehetősége (4,08).
A PwC Magyarország „Számviteli akadálypálya” című tanulmánya itt olvasható el.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”