Pénzmosás elleni küzdelem: gyökeres változások az átvilágítás gyakorlatában

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) szerinti átvilágítási kötelezettség a szolgáltatók széles körét terheli, a pénzügyi szolgáltatók mellett az adótanácsadói, a könyvvizsgálókat, az ingatlanközvetítőket és -forgalmazókat, a székhelyszolgáltatókat, de a régiségekkel kereskedőket vagy a szerencsejáték-szervezőket is. Az átvilágítás az érintettek jelentős részénél eddig sem volt probléma- és konfliktusmentes folyamat, a 2026.június 29-én hatályba lépett módosítás pedig további feladatokat rótt a könyvviteli, az adószakértői, az ingatlan- és a székhelyszolgáltató szektorban működő vállalkozásokra – hívja fel a figyelmet dr. Deák Ivett, a K-X Consulting adómenedzsere.

Az egyik legfontosabb változás a „tényleges tulajdonos” definíciójának módosítása. A tényleges tulajdonos azonosításakor már nem elegendő a szavazati jog és a tulajdoni hányad vizsgálata, új szempontokat is figyelembe kell venni. A módosítások értelmében tényleges tulajdonosnak számít – többek között – az, aki elsőbbségi részvénnyel rendelkezik, aki a vagyonból vagy eredményből 25 százalékot elérő kifizetésben részesülhet, vagy akinek a részére az elmúlt öt üzleti év bármelyikében ilyen mértékű kifizetést írtak elő. Egy kft. „csendes” tagja például, aki csak 5 százalékos üzletrésszel bír, de osztalékelsőbbségi részvénnyel évek óta a nyereség 40 százalékát kapja, a korábbi szabályozás szerint nem számított tényleges tulajdonosnak, a változtatás nyomán azonban már igen. A helyzetet nehezíti, hogy az efféle információkat nem minden társaság osztja meg készségesen az átvilágítás során. A törvény azonban nemcsak az új szerződések esetében teszi kötelezővé ezeknek az adatoknak a lekérdezését, de a meglévő ügyfélállomány adatainak felülvizsgálatát is előírja az új kockázati szempontok alapján, különös tekintettel a magántőke-/kockázati tőke társaságokra és a bizalmi vagyonkezelőkre – hangsúlyozza dr. Deák Ivett.

Új szempontok alapján kell értékelni a gyanújeleket is, a státusz helyett magatartás alapú indikátorokat kell vizsgálni, ami sokkal összetettebb ellenőrzést kíván meg. A korábbi szabályozás szerint bizonyos státuszok – offshore szereplő, eltiltott vagy külföldi lakóhelyű személy jelenléte stb. – már önmagában gyanújelnek számított. Az új szabályozás szerint mindezeket további, „magatartás” jellegű feltételekkel kell kiegészíteni. Ilyen lehet például, ha a cég a gyanús státuszokra nem tud észszerű magyarázatot adni, ha megtagadja az információ-szolgáltatást, esetleg hamis vagy félrevezető adatot közöl. A státuszadatokat természetesen továbbra is figyelembe kell venni, de elsősorban nem gyanújelként, hanem a kockázati besorolást befolyásoló tényezőként.

Mindezeken túl szigorodott az adminisztráció is: kötelezővé vált például az UJEGYKE-meghatalmazott használata, miközben a „segítő családtag” kategóriája kivezetésre került. A felügyeleti ellenőrzések és a 25PFO kérdőívek tapasztalatai egyértelműen jelzik a szigorodó elvárásokat.

A vállalkozásoknak már az első hónapban is bőven akadt teendőjük, hiszen a módosítások Belső Szabályzatba való átvezetésére a NAV PEI (Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda) által kiadott típusszabályzatok 2026. július 20-i közzétételétől számítva mindössze 30 nap állt az érintettek rendelkezésére. A típusszabályzatok módosításánál fokozottan kell figyelni a Pmt. módosítása nyomán törölt elemekre, ezeket ugyanis a NAV PEI által kiadott típusszabályzatok nem tartalmazzák – jegyzi meg dr. Deák Ivett.

A NAV PEI ellenőrzései egyre gyakoribbak, a szankciók egyre szigorúbbak, a belső folyamatok és a belső szabályzat frissítését tehát nem érdemes halogatni – javasolja a K-X Consulting szakértője.