Márciustól megint változik a közigazgatási bíráskodási struktúra

2022. 02. 09., 14:14

2022. március 1-jétől a Kúria tehermentesítése érdekében bevonják a Fővárosi Ítélőtáblát a közigazgatási ítélkezésbe. Az átalakítással a 2020. április 1. előttihez hasonló szervezeti-hatásköri struktúra áll vissza, amely a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei szerint magával hozhatja az adó- és más közigazgatási perek lefolyásának felgyorsulását. További fontos változás, hogy az új rendszerben a Kúriának újra felülvizsgálati hatásköre lesz a kétfokú közigazgatási perekben.

A közigazgatási bíráskodás keretében 2020. március 31-ig első fokon a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, másodfokon a Fővárosi Törvényszék, felülvizsgálati ügyekben és egyes kiemelt ügyekben első fokon a Kúria járt el. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. április 1-jével megszűntek, hatásköreik a törvényszékekhez kerültek. Közigazgatási ügyekben azóta is nyolc kiemelt törvényszék bírálja el első fokon a közigazgatási ügyeket. Mivel a Fővárosi Törvényszék lett az egyik ilyen kiemelt közigazgatási ügyekben is eljáró elsőfokú bíróság, másodfokú hatásköröket nem gyakorolhatott, ezért a korábbi másodfokú hatáskörök 2020. április 1-jével a Kúriához kerültek. Ennek azonban egyben az is lett az eredménye, hogy a két fokon tárgyalt közigazgatási ügyekben megszűnt a felülvizsgálat lehetősége, miközben a Kúriának egyszerű eljárási kérdésekben kellett másodfokú döntéseket is meghoznia.

A járványhelyzetben bevezetett szervezeti reform nem vált be

„A 2020. április 1-jén hatályba lépett szervezeti reform nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért a mostani döntéssel gyakorlatilag visszaállítják az ezt megelőző közigazgatási bíráskodási struktúrát, ezúttal a Fővárosi Ítélőtáblát bevonva a jogorvoslati ítélkezésbe. A 2022. március 1-jén hatályba lépő új szabályok értelmében a Fővárosi Ítélőtábla jár majd el másodfokon minden olyan kérdésben, ami első fokon a törvényszék, mint közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik”– magyarázza dr. Balog Balázs, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje.

Dr. Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje felhívja a figyelmet a megújuló rendszer egyik fontos változására is, mely szerint az elsőfokú bíróságok és a Kúria közé beillesztett bírósági szintnek köszönhetően újból megnyílik a Kúria előtti felülvizsgálat lehetősége a keresetlevelet visszautasító és az eljárást megszüntető jogerős végzés, valamint a kétfokú közigazgatási perekben született ítéletek ellen.

A közigazgatási perek felgyorsulhatnak, a személyi tényező azonban az ügyintézés lelassulásához is vezethet

A szakértő ügyvédek szerint a reform hatásának kimenetele még kérdéses, bár az ítélőtábla bevonásával a közigazgatási perek felgyorsulása várható, az átalakulás személyi változásokat is hozhat, ami akár az ügyintézés lelassulásához is vezethet.

A visszarendeződés gyakorlati megvalósítása jelentős felkészülési időt igényel, éppen ezért a Fővárosi Ítélőtáblán csak 2022. március 1-jén kezdődik majd meg a közigazgatási bíráskodás. Az új szabályokat csak a március 1-jén vagy ezt követően előterjesztett fellebbezésekre, felülvizsgálati kérelmekre kell alkalmazni, az olyan ügyeket pedig, amelyek már 2022. február 28-án is folyamatban vannak, a Kúria fogja befejezni, ezek nem kerülnek át az ítélőtáblára.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-15 14:40:00
Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, és saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS