Az elmúlt időszakban tapasztalható forint árfolyamváltozás markáns hatást gyakorol a társaságok működésére és eredményességére. Jelenleg a hazai cégek alig fél százaléka vezeti devizában könyvelését, pedig azoknál a vállalatoknál, amelyeknél a tranzakciók jelentős része nem forintalapú, vagy jelentős összegű deviza-tranzakciókat hajtanak végre, indokolt lehet a könyvelés vagy akár az adófizetés devizanemének megváltoztatása. A devizás TAO és HIPA adófizetéshez december 1-ig lépéseket kell tennie a cégnek.
A számviteli törvény lehetővé teszi vállalkozásoknak, hogy euróban vagy amerikai dollárban vezessék a könyvelésüket. Emellett bizonyos esetekben más devizát is választhatnak, ha a vállalkozás gazdasági környezetében a funkcionális pénznem az adott deviza – olvasható az RSM Hungary friss blogbejegyzésében.
Bár a törvényi keret adott és a napjainkban tapasztalható jelentős árfolyamingadozás számos társaság eredményességére negatív hatással van, jelenleg a hazai cégek alig fél százaléka vezeti devizában könyvelését. Ennek a legalább 1 millió euró árbevételt elérő és legalább 50 százalékos exportaránnyal működő mintegy 1.700 vállalkozásnak a 80 százaléka euróban, míg 17 százaléka amerikai dollárban könyvel az Opten elemzése szerint. A devizás könyvvezetési toplistán feltűnik még a cseh korona, az angol font, a dél-korai won, a svájci frank, a kanadai dollár, a horvát kuna, illetve a dán korona is.
Könyvviteli szolgáltatói tapasztalatunk alapján az áttérés mindenképpen mérlegelendő bizonyos cégeknél, a döntést előkészítő lépések meghatározásában és az áttérés megvalósításában pedig sokat segíthet egy tapasztalt szakértő. Lássuk milyen szempontokat kell mérlegelni, számba venni a devizás áttérés előtt!
A devizaáttéréssel kapcsolatban számolni kell egy érdekes korrekciós tétellel is. Abban az évben, amikor a vállalkozás áttér egyik devizáról a másikra, akkor az áttérés évének utolsó napján a vállalkozás átváltja a mérlegében az összes eszközt és forrást. Ennek következtében adódik egy összevont különbözet (eredmény). Amennyiben ez a különbözet pozitív, akkor a tőketartalékban kerül elszámolásra, ha negatív, akkor pedig az eredmény-tartalékban.
A TAO-törvény szerint ez a különbözet egy adóalap-korrekciós tételként kezelendő. Ha nyereség keletkezik, akkor azt a szabályozás az áttérést követő adóévben megadóztatja, ha veszteség származik az átváltásból, akkor azt a következő év nyereségével szemben leírásra engedi. Ettől eltérően, ha a jegyzett tőke összege eltér az átszámítás után a cégbíróságon bejegyzettől, akkor első körben mindenképp a tőketartalékot kell módosítani, mind nyereség mind veszteség esetén is és csak ha annak az összege nem teszi lehetővé, akkor kell az eredménytartalékot csökkenteni.
Bár a cégek eddig csak forintban teljesíthették adófizetési kötelezettségeiket, a 298/2022. Kormányrendelet a 2022. szeptember 30-át követően kezdődő adóévre vonatkozóan már lehetővé teszi, hogy a vállalatok a társasági adót már nem csak forintban, hanem euróban vagy amerikai dollárban is megfizethessék, függetlenül a könyvvezetésük devizanemétől.
A naptári év szerinti üzleti éves adózók 2022-ben még nem élhetnek ezzel a lehetőséggel, de 2023-ra már a devizás adófizetést is választhatják.
Arra azonban figyelni kell, hogy ha a cég 2023-tól a devizás adózást választja, erről 2022. december 1-ig nyilatkozni kell az adóhatóság felé, egy erre rendszeresített formanyomtatványon!
A TAO-hoz hasonlóan 2023. január 1-jétől, a 366/2022. Kormányrendelet szerint a HIPA előleget és a HIPÁ-t euróban vagy amerikai dollárban is megfizethetik a cégek a Magyar Államkincstár dedikált számlájára.
Ügyelni kell arra, hogy ha egy vállalkozás már devizában vezeti a könyvelését, az adókötelezettségét jelenleg még forintban kell bevallania. A társasági adót a forintalapú mérleg és eredménykimutatás alapján kell meghatároznia, amelynek számításához az adóév végén érvényes MNB árfolyamot kell használni. 2023-tól már lesz lehetőség a TAO-t és HIPA-t EUR-ban, vagy USD-ben megfizetni.
Az iparűzési adó euróban vagy amerikai dollárban befolyt összegének forintra váltásakor a Magyar Nemzeti Bankhoz - mint a Magyar Államkincstár számlavezető bankjához - történő beérkezésekor érvényes árfolyamot fogják alkalmazni, hasonlóan at ársasági adó devizában történő teljesítéséhez. Amennyiben a terhelés napján nincs a Magyar Nemzeti Bank által e napra közzétett árfolyam, akkor az ezen a napon érvényes, legutolsó közzétett árfolyammal számított forintösszeget írják jóvá az adózó adószámláján.
A társasági adó esetében a NAV honlapján megtalálhatóak már a deviza számlaszámok, iparűzési adónál azonban egyelőre sem az önkormányzatok, köztük Budapest sem ismertette az új számlaszámokat, illetve a különleges gazdasági övezetek esetén a NAV honlapján sem található HIPA devizás számlaszám.
Összegezve: azoknak a társaságoknak jelenti a legnagyobb előnyt a fenti lehetőség, amelyek euróban, vagy amerikai dollárban vezetik a könyvelésüket, illetve akkor érdemes még devizában fizetni akár a társasági és az iparűzési adót, amikor a bevételek egy nagyobb részét euróban vagy amerikai dollárban realizálják. Ezzel megspórolhatják az átváltással járó adminisztrációt és költségeket, amely a forint jelenlegi státusza szerint jelentős megtakarítást jelenthet ezen társaságok számára.Devizaátállás – de milyen árfolyamon?
Ha egy vállalat már döntött a devizaátállás mellett, a következő megválaszolandó kérdés, hogy milyen árfolyamon számolja majd el a gazdasági eseményeket? Az átállás mindig az áttérés napján érvényes MNB árfolyamon kell, hogy történjen! Csak az átállás utáni gazdasági események elszámolásának tekintetében van választási lehetőségük a vállalatoknak.
Ugyanez vonatkozik azokra a társaságokra is, amelyek forintban vezetik a könyvelésüket, minden egyes devizás tételt értékelniük kell a bekerülésnél. Minden kötelezettség, követelés, eszköz vagy szállítói számla létrejöttekor meg kell határozni azt az árfolyamot, amelyen az adott tétel szerepelni fog a könyvekben. Bár e tekintetben a számviteli törvény viszonylag széles körű választási lehetőséget biztosít, a cégek túlnyomó része az MNB hivatalos árfolyamát választja, mivel ez a legkönnyebb és legegyszerűbb megoldás.
Azonban vannak emellett más devizaárfolyam opciók is:
A devizaáttéréssel kapcsolatban számolni kell egy érdekes korrekciós tétellel is. Abban az évben, amikor a vállalkozás áttér egyik devizáról a másikra, akkor az áttérés évének utolsó napján a vállalkozás átváltja a mérlegében az összes eszközt és forrást. Ennek következtében adódik egy összevont különbözet (eredmény). Amennyiben ez a különbözet pozitív, akkor a tőketartalékban kerül elszámolásra, ha negatív, akkor pedig az eredmény-tartalékban.
A TAO-törvény szerint ez a különbözet egy adóalap-korrekciós tételként kezelendő. Ha nyereség keletkezik, akkor azt a szabályozás az áttérést követő adóévben megadóztatja, ha veszteség származik az átváltásból, akkor azt a következő év nyereségével szemben leírásra engedi. Ettől eltérően, ha a jegyzett tőke összege eltér az átszámítás után a cégbíróságon bejegyzettől, akkor első körben mindenképp a tőketartalékot kell módosítani, mind nyereség mind veszteség esetén is és csak ha annak az összege nem teszi lehetővé, akkor kell az eredménytartalékot csökkenteni.
Bármilyen árfolyamot válasszon is a vállalat, azt a számviteli politikájában előre, az áttérést megelőzően le kell fektetnie, illetve az alapító okiratban is rögzíteni szükséges. Ez a döntés pedig több éven keresztül hatással lesz a vállalkozás életére. Amennyiben később másik árfolyamot választ, akkor a kiegészítő mellékletben be kell mutatni ennek a hatásait, az érzékenységét, éppen azért, mert alapesetben a vállalkozás hosszú távra kötelezi el magát a választott árfolyam mellett.
A számviteli törvény már említett rendelkezése értelmében devizára történő áttérésre csak az üzleti év végén, az üzleti év mérlegfordulónapjával kerülhet sor. Ha a vállalkozás úgy dönt, hogy 2023-tól a forinttól eltérő más devizában – jellemzően euróban vagy dollárban – kívánja elkészíteni az éves beszámolóját, úgy még egy alapvető jogi kötelezettséget teljesítenie kell a folyó üzleti évben!
Az alkalmazni kívánt devizát a társaság létesítő okiratában is rögzíteni kell, a jegyzett tőkét ebben a pénznemben kell kimutatni, ezt a változást a cégbíróságnál is be kell jegyeztetni, és az áttérésről szóló határozatot még a mérlegfordulónapot megelőzően meg kell hozni. Amennyiben tehát az üzleti év fordulónapjával a társaság változtatni kíván a könyvelés pénznemén, erre vonatkozóan szükséges minél előbb, még az üzleti év lezárását megelőzően megfelelő létesítő okirat módosítást végrehajtania.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”