A munkaviszonyban a munkáltató és munkavállaló kapcsolatát több általános magatartási előírás is szabályozza. A munkáltatóra vonatkozó általános magatartási követelmények közül az egyik legfontosabb a méltányos mérlegelés követelménye. Mit jelent a méltányos mérlegelés a munkaviszonyban? Mi a következménye e követelmény megsértésének? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
Általános magatartási követelmények a munkaviszonyban
A Munka Törvénykönyve több általános magatartási követelményt tartalmaz. Ezeket a munkáltatónak és a munkavállalónak is be kell tartani a munkaviszony során. Ezek az általános előírások egyrészt azt a célt szolgálják, hogy egyik fél se élhessen vissza jogosultságaival. Másrészt olyan esetekben is iránymutatást jelentenek, amikor egy adott helyzetre nincs önálló munkajogi szabály.
Az általános magatartási követelmények közé tartozik többek között:
– a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás követelménye,
– a joggal való visszaélés tilalma,
– kölcsönös együttműködési és tájékoztatási kötelezettség,
– az egyenlő bánásmód követelménye,
– a munkáltatót terhelő méltányos mérlegelés kötelezettsége,
– a méltányos mérlegelés követelménye.
Méltányos mérlegelés a munkaviszonyban
A munkaviszonyban a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni. A méltányos mérlegelés a munkáltatót terhelő kötelezettség.
A munkáltatót a munkaviszonyban széleskörű jogosultságok illetik meg. Például egyoldalúan határozhatja meg a munkavégzés feltételeit, módját, illetve a munkaviszony teljesítésével járó egyéb feltételeket. Ide tartoznak többek közt a munkaidő beosztásra, utasítás adásra, szabadságkiadásra, rendkívüli munkaidő elrendelésére vonatkozó munkáltatói jogok. Az ilyen típusú munkáltatói jogosultságok egyik általános korlátja a méltányos mérlegelés követelménye.
Hogyan jelenik meg a méltányos mérlegelés a munkaviszonyban?
A munkáltató a munkaviszony teljesítésének egyoldalú meghatározása során a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Ezért a teljesítés módjának meghatározása során köteles figyelembe venni a munkavállaló érdekeit.
Önmagában a munkavállaló sérelme nem jelenti, hogy a munkáltató megszegte a méltányos mérlegelés követelményét. Ennek oka, hogy a törvény csak az aránytalan sérelem okozását tiltja, nem általában a sérelem okozását. Számos olyan jogszerű munkáltatói intézkedés lehetséges, amely elméletben sértheti a dolgozót (túlóra elrendelése, ideiglenes átirányítás másik munkakörbe stb.), de ez nem jelenti automatikusan, hogy az intézkedés jogsértő. A munkáltatónak az intézkedéshez fűződő saját érdekét kell összevetnie a munkavállaló érdekeivel és az intézkedéssel felmerülő munkavállalói érdeksérelemmel. E körülmények mérlegelése alapján kell megtenni az intézkedését olyan módon, hogy az ne jelentsen aránytalan sérelmet az érintett dolgozónak.
Az adott körülmények döntik el, hogy mi számít olyan munkavállalói érdeknek, amelyeket a munkáltatónak figyelembe kell vennie. Ilyen munkavállalói érdek lehet különösen a munkavállaló személyi és családi körülményei, mint például a munkavállaló kora, egészségi állapota, képzettsége, hozzátartozójával kapcsolatos gondozási kötelezettsége.
A munkáltatónak azokat az érdekeket, körülményeket kell mérlegelnie, amelyeket ismer vagy amelyről tudnia kellene. Azonban elképzelhető, hogy a munkáltatónak az intézkedés elrendelését követően jut tudomására a munkavállaló méltányolandó érdeke. Például a munkavállaló az intézkedés után közöl vele valamely méltányolható személyi körülményt. A munkáltató ebben az esetben is köteles a munkavállaló érdekét lehetőség szerint figyelembe venni. Ennek során szükség esetén intézkedését, utasítását módosíthatja az aránytalan sérelem elkerülése érdekében.
A méltányos mérlegelés megsértése
Ha a munkáltató a méltányos mérlegelés követelményét megsértve, a munkaviszony teljesítésére vonatkozó olyan intézkedést tesz, amely az érintett munkavállalónak aránytalan sérelmet okoz, akkor az intézkedés jogellenes. A követelmény megsértésére példát leginkább a munkaidő beosztása, rendkívüli munkaidő elrendelése, munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás kapcsán találunk.
Gyakran nem a jogellenes munkáltatói intézkedés megtételekor, hanem annak jogi következményei kapcsán kerül elő a méltányos mérlegelés megsértése. Például a méltányos mérlegelés követelményét sértő utasítás teljesítését a munkavállaló megtagadhatja. Ha a munkáltató emiatt vele szemben hátrányos jogkövetkezményt, munkahelyi fegyelmezést alkalmaz, írásbeli figyelmeztetésben részesíti vagy akár felmond, akkor a munkavállaló a bíróságon megtámadhatja a figyelmeztetést vagy a felmondást. Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkavállaló jogszerűen tagadta meg az utasítás teljesítését, tekintettel az aránytalan sérelemre, akkor ez a figyelmeztetést, ill. felmondást is jogellenessé teheti. A méltányos mérlegelés megsértése súlyosabb esetekben akár megalapozhatja a munkavállaló azonnali hatályú felmondását is. Ehhez az kell, hogy az aránytalan sérelmet okozó intézkedéssel a munkáltató szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben szegje meg a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A Paksi Atomerőmű üzemben tartása érdekében végzett munkálatokról számolt be a miniszterelnök.