A tenderek, így a közbeszerzések és magánbeszerzések világa a legtöbb cég számára komoly üzleti lehetőséget kínál. Ugyanakkor ez az a terület, ahol a Gazdasági Versenyhivatal a lehető legszigorúbban lép fel a kartellező vállalkozásokkal szemben. Egy „kis szívesség”, például támogató ajánlat kérése a konkurens cégtől, vagy egy „baráti beszélgetés” a helyi vállalkozóval a pályázati indulásról sok esetben előre nem látható és súlyos kockázatokat hordoz magában – ideértve a több százmilliós vagy akár milliárdos bírságot, a közbeszerzésekből való kizárást és akár a büntetőjogi következményeket.
Miks Anna és Dobos Denisz ügyvédek, a Deloitte Legal Magyarország versenyjogi szakértői összefoglalták, hogy mi minősül közbeszerzési kartellnek, vagy versenyeztetési eljáráson való összejátszásnak, milyen esetekben jogszerűtlen a konzorciumi indulás, és kik a felelősök a jogsértés elkövetéséért.
Mi az a közbeszerzési kartell és milyen magatartásokkal lehet elkövetni?
Kartellről akkor beszélünk, amikor egymással versenyző cégek titokban megegyeznek bizonyos dolgokban – például az árakban vagy abban, hogy ki melyik piacot kapja meg –, így kiiktatják vagy csökkentik a köztük lévő versenyt. Ha közbeszerzési vagy versenyeztetési eljárások során játszanak össze egymással az ajánlattevők, azt leegyszerűsítve összefoglalóan közbeszerzési kartellnek nevezzük és a továbbiakban így hivatkozunk rá. Fontos hangsúlyozni, hogy nemcsak a közbeszerzési eljárás során történő ajánlattevői összejátszás a tilos, hanem valamennyi, közbeszerzésnek nem minősülő állami beszerzésen vagy magánvállalatok által kiírt tendereken való összejátszás is.
Az ajánlattevők nagyon sokféleképpen tudnak összejátszani a versenyeztetési eljárások során. Ezek közül az alábbi, részben egymással átfedő alakzatokat érdemes kiemelni:
1. Piacfelosztás és lehetséges árrögzítés
Piacfelosztásról van szó, ha a versenytársak megállapodnak abban, hogy melyik ajánlattevő nyerje az adott tendert és ennek érdekében egyeztetett ajánlatokat nyújtanak be. A piacfelosztás sok esetben árrögzítéssel is párosul, amikor a konkrétan benyújtandó ajánlatok árát is egyeztetik az ajánlattevők.
2. Ajánlat visszatartása „szívességből”
Sok esetben a versenytárs vállalkozások megállapodnak abban, hogy kizárólag az általuk nyertesként kijelölt cég nyújt be érvényes ajánlatot, míg a többiek nem vagy érvénytelen ajánlatot tesznek (visszatartás), esetleg utóbb visszavonják a már benyújtott ajánlatukat vagy „elmulasztják” a hiánypótlás teljesítését. Ilyenkor a versenyből önként „kiszállt” cégek jellemzően valamilyen kompenzációban részesülnek a nyertes vállalkozástól (például pénz-visszaosztás, jövőbeli munkák vagy tenderek átengedése, későbbi konzorciumi vagy alvállalkozói együttműködési lehetőségek).
3. Támogató (színlelt) ajánlat
Támogató ajánlatról akkor beszélünk, ha a verseny látszatának fenntartása érdekében egy vagy több cég színlelt ajánlatot ad be, hogy segítsen egy másik vállalkozásnak megnyerni a tendert. Ilyen lehet például, ha a színlelt ajánlatot benyújtó cég a nyertesnél magasabb ajánlati árat vagy jelentősen versenyképtelenebb ajánlatot ad, vagy az eleve eredménytelen vagy elkésett ajánlattétel. Sok esetben a későbbi nyertes ajánlattevő maga készíti el a versenytársak kedvezőtlen támogató ajánlatát, amelyet aláírást követően már csak be kell nyújtaniuk a „támogató” cégeknek.
4. Fedőajánlat
A fedőajánlat azt jelenti, hogy az ajánlattevő megállapodik a pályázat kiírójával abban, hogy a szükséges számban fedőajánlato(ka)t szerez be a versenytársaktól annak érdekében, hogy a beszerzési eljárás érvényes legyen és a kiíró őt válassza nyertesnek. Ezt a jogsértéstípust különösen gyakran látjuk a GVH gyakorlatában.
5. Körbenyerés
Körbenyerés esetén az ajánlattevők eldöntik, hogy felváltva melyikük, hol és mikor tesz az ajánlatkérő részére elfogadható ajánlatot. A több közbeszerzést is érintő áregyeztetés és piacfelosztás során a nyertes szerepköre körbe forog, így a rotáció folytán ismétlődő, vagy a földrajzilag elkülönülő tendereken mindig más és más nyer.
6. Információcsere
Tiltott információcsere valósul meg, ha a versenytárs cégek már a közbeszerzési eljárás előkészítése során, vagy az ajánlattételi felhívás megjelenése után tájékoztatják egymást indulási szándékaikról és akár a tender elnyerésére vonatkozó érdekeltségükről. Ezt a magatartást azért is érdemes kiemelni, mert nagyon sok vállalkozás számára nem egyértelmű, hogy jogsértést követnek el akkor, ha a pályázati időszakban közlik a versenytársaikkal azt, hogy indulnak-e egy adott tenderen. Nem szükséges a jogsértés megállapításához az, hogy kifejezett kartellezési szándék álljon az információmegosztás mögött vagy a felek megállapodjanak abban is, hogy az adott tendert felosztják.
A jogsértés nemcsak profitszerzés esetén áll fenn
Sok félreértés származik abból is, hogy a vállalkozások azt hiszik, hogy csak akkor jogsértő a magatartásuk, ha profitot realizálnak a versenytársakkal való egyeztetésből. Ez azonban nem így van. A felsorolt összejátszási formák teljesen függetlenek a nyereségtől: nem mentesít például a felelősség alól az, ha valaki minden alkalommal csak szívességet tesz más cégeknek, de maga nem nyer meg egy pályázatot sem, mint ahogy az sem, ha a fedőajánlatot tevő cég akár nincs is jelen ténylegesen azon a piacon, amely vonatkozásában a fedőajánlatot tette.
Az is teljesen mindegy, ha az ajánlattevők által felosztott pályázat utóbb megvalósul-e vagy sem. Így például abban az esetben is jogsértő marad a versenytársak közti összejátszás, ha utóbb a kiíró visszavonja a tendert. Szintén jogsértő, ha az ajánlattevők egy indikatív tender vonatkozásában egyeztetnek – akkor is, ha később kötelező érvényű ajánlatot már nem nyújtanak be. Ezeknek a körülményeknek legfeljebb a bírság mértéke szempontjából van jelentősége, de érdemben nincsenek hatással a jogsértés megállapítására.
Mi a helyzet a konzorciumi indulással?
Érdemes arra is kitérni, hogy a konzorciumi indulás gondos mérlegelést igényel versenyjogi szempontból. Sokan azt gondolják, hogy minden esetben jogszerű konzorciumban ajánlatot adni, ez azonban nem így van.
A konzorciumi indulás akkor jogszerű, ha az ajánlattevők önállóan nem tudnának eleget tenni a pályázati kiírás, illetve a szerződés alapvető követelményeinek. Jogsértő viszont, ha a versenytársak konzorciumba tömörülésének nincsen objektív gazdasági indoka, mivel ilyenkor a konzorciumi indulás csökkenti az önálló ajánlatot egyébként tenni képes versenytársak számát a pályázaton.
Mivel a versenytársak közötti alvállalkozói szerződések sokban hasonlítanak a közös ajánlathoz, ezért az alvállalkozói bevonás is jogsértőnek minősülhet, ha a résztvevők képesek lettek volna önálló fővállalkozói ajánlatot tenni, azonban előzetes egyeztetés során a tender átengedésének kompenzációjaként a fővállalkozók alvállalkozóként bevonják a tendert átengedő kartelltagot a szerződés teljesítésébe.
Az alvállalkozói és konzorciumi indulás előtt ezeket a szempontokat mindig érdemes mérlegelni és célszerű a versenytársak közti kapcsolatfelvételeket, a jogszerű együttműködési szándékot megfelelően dokumentálni. A konzorciumi kapcsolatot létrehozó megállapodásban javasolt rögzíteni – szükség esetén versenyjogi szakértő bevonásával – a konzorciumi induláshoz vezető okokat, az együttműködés korlátait, kereteit, célhoz kötöttségét annak érdekében, hogy ne történjen jogsértés.
Kapcsolat az ajánlatkérővel
Az ajánlatkérővel való kapcsolattartás alapvetően más, mint a versenytársakkal való kapcsolattartás. Az ajánlatkérővel való kapcsolattartás természetes, és hozzátartozik a közbeszerzésen történő részvételhez. Az ajánlatkérővel tartott kapcsolatban is figyelni kell arra, hogy az ne irányuljon se korrupcióra, se versenykorlátozásra. A versenyjogi szempontokat figyelembevéve így például fontos, hogy az ajánlattevők az ajánlatkérő kérésére se egyeztessenek egymással sem ár, sem a tender felosztása vonatkozásában, illetve a tender szakmai előkészítését végző személyen keresztül ne tegyenek közös kísérletet a tenderkiírás túlspecifikálására a nyerési esélyeik növelése érdekében.
Ha az ajánlatkérő bevonásával jön létre közbeszerzési kartell, akkor nemcsak a kartellező versenytársak, hanem akár az ajánlatkérő ellen is eljárhat a GVH, mivel a kartell szervezésében közreműködő félként ő is versenyjogi felelősséggel tartozhat. Ha például az ajánlatkérő arra buzdítja az általa preferált ajánlattevőt, hogy segítsen a saját ajánlata melletti párhuzamos fedőajánlatokat bekérni a versenytársaktól, akkor az ajánlatkérő is bevonható a versenyfelügyeleti eljárásba. Ugyan viszonylag korlátozott számú esetjog áll rendelkezésre az ilyen jellegű közreműködői felelősség megállapítására, de a bíróságok rendre jóváhagyták a korábbi ilyen irányú elmarasztalásokat.
Milyen tendencia látható a GVH gyakorlatában?
A tiltott versenykorlátozó megállapodásokon belül a kartellek a legsúlyosabb és legnagyobb károkat okozó versenyjogi jogsértések közé tartoznak, ezért a közbeszerzési kartellek elleni fellépés mindig kiemelt feladata volt a versenyhatóságoknak.
A GVH 2025-ös parlamenti beszámolója szerint egyedül 2025-ben összesen 18 kartell eljárás volt folyamatban, melyekből a GVH három ügyet zárt bírság kiszabásával és öt új ügyet indított. A 2025-ben folytatott eljárásokban több, mint 1800 tendert vizsgáltak (amelyből a közpénz felhasználásával érintett tenderek száma kb. 1000 volt).
A 2025-ös év során lezárt kartellügyekben összesen több mint 2,2 milliárd forint bírságot szabott ki a GVH, amely összeg még úgy is magasnak tekinthető, hogy az már tükrözi a hatósággal történt különféle együttműködések okán „elnyert” bírságcsökkentéseket.
Ezekből az adatokból látható, hogy a közbeszerzési kartellekkel szembeni fellépés meglehetősen intenzív és a kartellezésnek súlyos következményei lehetnek. Ne felejtsük el azt sem, hogy a kartellezés elévülési ideje 5 év, folytatólagosan elkövetett cselekmények esetén pedig az utolsó jogsértés elkövetésétől számított 5 év, így meglehetősén hosszú ideig fenyegeti a cégeket a jogkövetkezményeknek való kitettség.
Hogy melyek ezek a következmények, azt cikkünk következő részében ismertetjük, melyben azt is elemezzük majd, hogy mit tehetnek a cégek a jogsértés elkerülése vagy már elkövetett jogsértés esetén a következmények enyhítése érdekében – zárja írását Miks Anna és Dobos Denisz.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.