Kármán András: újra szélesebb körben választható lesz a kata, módosul a vállalati adókedvezmények „szövevényes rendszere”

Költségvetés

A Pénzügyminisztérium feladata a felelős gazdálkodás és a költségvetési stabilitás, a jelenlegi szerkezet gyengíti a költségvetési fegyelmet és az átláthatóságot. Négyéves, előre jelezhető, hiteles és fenntartható, következetes költségvetési struktúrában gondolkodnak. Ősszel elfogadják 2027-es költségvetést, és készülnek az idei költségvetés módosítására is, a következő másfél hónapban átvilágítják a helyzetet, nyár végéig beterjesztik a törvényjavaslatot a parlamentnek.

A költségvetés szempontjából kulcskérdés a növekedés újraindítása. Tartós egyensúlyt nem lehet pusztán költségvetési intézkedésekkel elérni. A hiány és különösen az államadósság fenntartható csökkentéséhez elengedhetetlen a gazdaság tartós növekedési pályára állítása.

Teljes irányváltásra van szükség

A Tisza kiindulópontja, hogy teljes irányváltásra van szükség a gazdaságpolitikában nem egyszerűen korrekcióra, ennek alapja a termelékenység bővülésére alapozó új növekedési modell, a sokkal kiszámíthatóbb gazdasági környezet, és egy hiteles, fenntartható, középtávú költségvetési pálya, amely lehetővé teszi az euró bevezetését a politikai ciklus végén.

Az előző kormány erőltetett növekedési modellje mennyiségi szemléletű, extenzív gazdaságfejlesztés volt, arra épült, hogy egyre többen dolgozzanak és egyre több külföldi tőkét vonzzanak a nemzetközi munkamegosztás rendszerébe betagozódott a magyar gazdaságba.

Ezt Kármán András „összeszerelőüzem-modellnek” nevezte, amelyben elmarad a munkatermelékenység érdemi bővülése, így csak alacsony bérekkel lehet megtartani az ide települt összeszerelő üzemeket.

Ezért gondolta Kármán szerint a jegybank, hogy az infláció letörésére helyett a forint folyamatos leértékelésével tartsa alacsony szinten a magyar béreket euróban kifejezve. Ez oda vezetett, hogy a magyar bérek leszakadtak a régiós versenytársakétól, az infláció folyamatosan magasabb volt a régiós országokénál.

Új növekedési modell kell

Új növekedési modellre van szükség, amely a termelékenység növelésére, a magasabb hozzáadott értékre, a képzettebb munkaerőre, a tudásalapú, innovatív gazdaságra, a kkv-kra épül – mondta Kármán András. Ehhez teremtenek kiszámítható környezetet, vállalkozás- és befektetőbarát kiszámítható üzleti klímát. Ez több dolgot jelent egyszerre: jogbiztonságot, a törvények és szabályok mindenkire ugyanúgy vonatkoznak, előre jelezhető adó és szabályozási környezetet, a visszamenőleges jogalkotás tilalmát, érdemi konzultációt a döntések előtt, elegendő felkészülési időt a szabályozói változásokra.

Tisztességes verseny, kata

Kármán András kulcskérdésnek nevezte a tisztességes versenyt, az adminisztratív terhek csökkentését, és az adórendszer egyszerűsítést, például a kata kibővítését.

Vállalati adók, adókedvezmények

A kiegyensúlyozottabb adórendszer érdekében a vállalati adóknál felülvizsgálják az adókedvezmények szövevényes rendszerét. Megszüntetik az indokolatlan kedvezményeket és a közpénzek megcsapolására szolgáló visszaéléseket. Felülvizsgálják a társasági adókedvezményeket, megszüntetik a bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó indokolatlan kedvezményeket, biztosítják a magántőke alapok átláthatóságát és megszüntetik a köz- és magánvagyon átláthatatlan keveredését - mondta.

Szja: 2027-től jön a rendszerszintű változás

Az szja-rendszerben a minimálbér adóterhelése a jelenlegi 15-ről 9 százalékra csökken, ami évi 240 ezer forinttal többet jelent majd minden minimálbéren foglalkoztatottnak. A medián bér (bruttó 625 ezer forint) alatt keresők is kevesebb szja-t fognak fizetni, a többieknek marad a 15 százalék.

Az szja rendszerében tervezett módosítás, az szja-visszatérítés lehetősége 2027 elejétől várható, mivel év közben nagyon bonyolult lenne a bevezetése. Számításaik szerint az adózók mintegy felének kedvezményesebb lehetőséget teremt, több mint 200 ezren jövőre már kevesebb adót fognak fizetni.

Áfa, vagyonadó

Az áfánál nagyobb a mozgástér, a tervezett áfacsökkentést az egyes termékekre – tüzifa, vényköteles gyógyszerek, zöldségek és gyümölcsök – akár már idén megléphetik.

Egy szűk, vagyonos rétegre egy százalékos vagyonadót vezetnek be, hogy ők is méltányosan járuljanak hozzá a közös kiadásokhoz. „Arányos és a mainál igazságosabb lesz az adórendszer” – hangsúlyozta a leendő miniszter.

Euró

Széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés után reális és nyomon követhető euróbevezetési pályát jelölnek ki. A cél nem a döntés rövid távú meghozatala, hanem a belépéshez szükséges gazdasági feltételek megteremtése. Legkésőbb 2030-ig teljesítik az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket.

Uniós források hazahozatala

Az uniós források hazahozatalan nem csak beruházásokat generál, hanem olcsóbbá teszi az államadósság finanszírozását. A közkiadások felülvizsgálatát kiemelten kezelik, ezzel több ezermilliárd forintos megtakarítás érhető el, zéró toleranciát hirdetnek a korrupcióval szemben – hangsúlyozta a távirati iroda tudósítása szerint Kármán András. Nagy projektek kiírásánál kisebb részfeladatokra külön beszerzést kell kiírni a kkv-k érdekében. Egyszerre kell fellépni a korrupció ellen és erősíteni a versenyt.

Nyugdíjak

Senki nem kaphat 120 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat Magyarországon - jelentette ki Kármán András. Rendkívüli nyugdíjemelést adnak a havi 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjjal rendelkezőknek is, és megtartják a 13. és 14. havi nyugdíjat.

Az EU-ban a GDP 10 százalékát költik nyugdíjra, míg Magyarországon alig 7,5 százalékot, vagyis az európai átlagnál kevesebbet, ami komoly társadalmi probléma, az átlagnyugdíj leszakadt a nettó átlagbértől, elszakadtak egymástól a kis és a nagy nyugdíjak. 2008 óta nem nőtt a minimálnyugdíj nominális értéke, és több mint 400 ezren kevesebb mint 140 ezer forint nyugdíjat kapnak. Ez egy európai társadalomban nem elfogadható – mondta Kármán András.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán