Vannak olyan gazdasági tevékenységek, amelyek az év meghatározott szakaszára, időpontjára koncentrálódnak. A munkáltató idényjellegű tevékenysége keretében foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyára eltérő munkajogi szabályok vonatkoznak. Ennek célja, hogy figyelembe lehessen venni az idénymunka sajátos jellemzőit. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
Idényjellegű tevékenység – idénymunka
A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató tevékenysége idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. A tevékenység akkor idényjellegű, ha a munkaigény a munkálatón kívül eső okból kötődik valamely időszakhoz. Tehát olyan külső körülmények miatt kell az adott időben elvégezni a munkát, amelyre a munkáltatónak nincs, vagy csak korlátozott befolyása van. Tipikusan ilyen külső körülmény lehet az időjárás vagy az évszakok. Idényjellegűnek minősülhet egy tevékenység akkor is, ha jogszabály alapján csak az évnek bizonyos időszakában végezhető vagy akkor kell elvégezni.
Az idényjellegű tevékenységet a külső körülményekre visszavezethető szezonális ingadozás jellemzi. Ezen időszakokban a munkáltató munkaidő igénye megnő, mivel a munkát a külső körülmények miatt akkor kell elvégezni. Nem idényjellegű a tevékenység, ha a tevékenység a megrendelések számának megnövekedése miatt igényel több munkát. Ez ugyanis nem olyan körülmény, amely a munkáltató befolyásán kívül esik.
Az idényjellegű tevékenység gyakori például a mezőgazdaságban, idegenforgalomban, vendéglátásban. Az idénymunkát gyakran egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzik. Egyszerűsített foglalkoztatásra lehetőség van alkalmi munka és mezőgazdasági/turisztikai idénymunka esetén.
A Munka Törvénykönyve a munkáltató idényjellegű tevékenységére tartalmaz külön szabályokat, de külön idénymunkáról nem tesz említést. Viszont a törvényt alapul véve idénymunkának azt a munkavégzést tekinthetjük, amelyet a munkavállaló a munkáltató idényjellegű tevékenysége körében végez.
Az idényjellegű tevékenységre vonatkozó eltérő munkajogi szabályok csak addig alkalmazhatóak, amíg a tevékenység idényjellege fennáll.
Munkaidőkeret, munkaidő beosztás idénymunka esetén
A munkáltató a teljesítendő munkaidőt és a munkarendet munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeret a munkáltató számára rugalmasabb munkaidő beosztást tesz lehetővé. Ekkor a munkaidőt az általános munkarendhez képest egyenlőtlenül is beoszthatja. Például az egyes munkanapokat és a munkanapokon belüli munkaidőt egyenlőtlenül oszthatja be. A munkaidőkeret az az időtartam, amelyen belül a munkáltató élhet az egyenlőtlen beosztás lehetőségével. Így e kereten belül kell megfelelnie például a beosztható összes munkaidőre vonatkozó szabályoknak.
Míg a munkaidőkeret általános időtartama legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét lehet, addig idényjellegű tevékenység esetén a munkaidőkeret ennél hosszabb, legfeljebb 6 hónap vagy 26 hét lehet. Ez idényjellegű tevékenység esetén több rugalmasságot biztosít a munkáltatónak.
Természetesen az összes beosztható munkaidő 6 havi munkaidőkeretben sem lehet több, mint amennyit a munkavállaló általános munkarend szerint dolgozhatna ebben az időszakban. Ha a munkaidőkeretben a munkavállaló ennél többet dolgozik az rendkívüli munkaidőnek, túlórának számít.
Vasárnapi munka, heti pihenőnap, napi pihenőidő
Főszabály szerint a munkaviszonyban vasárnapra és munkaszüneti napra rendes munkaidő nem osztható be. Azonban idényjellegű munka esetén a törvény kivételt tesz. Idénymunkát végző munkavállaló vasárnapra, illetve munkaszüneti napra (pl. augusztus 20., december 25-26.-i ünnepnapok) is beosztható rendes munkavégzésre. Így a beosztás szerint e napon végzett idénymunka nem minősül rendkívüli munkavégzésnek. Azonban idénymunka esetén is be kell tartani a munkaidőbeosztás azon alapvető szabályát, hogy havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.
Az idénymunkában vasárnapra beosztott munkavállaló nem részesül vasárnapi bérpótlékban, de munkaszüneti napra való beosztása esetén neki is jár a 100 százalékos bérpótlék.
A napi pihenőidő az általános szabályok szerint legalább 11 óra. Ez az az időtartam, amelynek a munkaidőbeosztás szerint a napi munka befejezése és a következő napi munkakezdés között el kell telnie. Idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott dolgozó esetén a napi pihenőidő az általánosnál rövidebb, legalább 8 óra.
A megfelelő munkahelyi együttműködés itt is irányadó. Például a munkáltató az idénymunka esetén is köteles a tisztességes joggyakorlásra. A jogaival nem élhet vissza, és a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni. A munkáltató ebben az esetben sem élhet vissza a lehetőségeivel a munkaidőbeosztás, munkaidőkeret alkalmazása során, és a munkavállalónak méltánytalan sérelmet nem okozhat.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”
