Három eurós vámszabály: a leggyakoribb kérdések

2026. 06. 19., 09:35

Július 1-től három euró átalányvámot kell fizetni a webáruházból rendelt, EU-n kívülről érkező, 150 eurónál kisebb értékű csomagokban lévő áruk után. A NAV szakértői 89 kérdés megválaszolásával segítik a felkészülést.

Július 1-től három euró átalányvámot kell fizetni a webáruházból rendelt, EU-n kívülről érkező, 150 eurónál kisebb értékű csomagokban lévő áruk után. Az intézkedés védi a tagállami, így a magyar fogyasztókat, valamint tisztességesebb versenyfeltételeket teremt az uniós és a harmadik országbeli kereskedők között – emlékeztet az adóhivatal közleménye. Az uniós jogszabály hazánkban is sokakat érint, és gyakorlati kivitelezése fontos kérdéseket vet fel – ezeket válaszolta meg a NAV honlapján, közérthetően.

A szabályozás július 1-jei bevezetését nem lehet elhalasztani – ez az egyik legfontosabb a NAV GYIK-formában publikált válaszai közül. A körbejárt problémák valósak, ugyanis az új rendelkezés előkészítő szakaszában a szervezet vámszakemberei több ügyfélfórumon találkoztak az érintettekkel, a csomagok szállítását, vámkezelését végző szolgáltatókkal. Az ő kérdéseik alapján állították össze az útmutatóul szolgáló GYIK-et, amely alább letölthető (és itt is elérhető).

Bár ezek az információk elsősorban a nagy logisztikai cégeket, illetve a postai szolgáltatót érintik, mindenki számára lényeges helyzeteket tisztáznak. Kiderül többek között, hogy egy online vásárlásnál a megrendelő személynek nincs külön tennivalója, ugyanis ezeket elvégzi helyette az áruját szállító cég. Az is világos lesz a válaszokból, hogy a rendelés mely szakaszában, ki fizeti a tételenkénti három euró átalányvámot, kinek és milyen biztosítékot kell nyújtani ezekre az árukra, illetve például az is, hogy a szolgáltatóknak hogyan, milyen időközönként kell befizetniük a felszámolt három eurókat.

A bevezetésig már két hét sincs hátra, tehát az érintetteknek mindenképpen érdemes tájékozódniuk. Aki még mindig bizonytalan, információt kérhet a NAV-tól a 1819-es, külföldről a +36 1 461 1819-es számon ingyenesen hívható Infóvonalon is.

A NAV gyakorlatorientált segédanyaga összesen 89 kérdésre ad egyértelmű választ, ráadásul külön részt szentel még idén az EU minden tagállamában, egységesen bevezetendő kezelési díj (handling fee) témakörének is, amelynek pontos részletszabályaira ugyan még várni kell, de a már biztos tények innen megismerhetők.

LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-15 13:25:00
Magyarországon elsősorban Budapest, valamint több egyetemváros lehet érintett, miközben az uniós csomag másik fontos iránya a lakáskínálat bővítése, az engedélyezés gyorsítása és a bérlakásfejlesztések ösztönzése.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS