A legfontosabb tudnivalókat dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség megbízott közjogi főügyészhelyettese foglalta össze.
A vitás helyzetekből ma is könnyen feljelentés vagy per lesz
Nyár van, zsong a természet, a virágokkal együtt nyílnak az ablakok és a műhely ajtók, előkerülnek a flexek, fűnyírók, bográcsok, hangszórók – kezdi összefoglalóját dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség megbízott közjogi főügyészhelyettese. Van, akit majd a füst zavar, van, akit a hajnali motorosfűrész hangja, van, aki pedig a bulizó társaságra fog panaszkodni. A szomszédok zavarásából vita, veszekedés lesz. Az ilyen rossz viszonyt érzékletesen festi le szavaival Arany János: A Fülemile című versében:
„Hanem a mi Péter-Pálunk
Háza körűl mást találunk:
Zenebonát, örök patvart,
Majd felfordítják az udvart;
Rossz szomszédság: török átok,
S ők nem igen jó barátok.”
A rossz szomszédi viszony természetesen nem csak Arany János idején volt jellemző. A vitás helyzetekből ma is könnyen feljelentés vagy per lesz: „Ha per, úgymond, hadd legyen per!” A jogszabályok ezért számos rendelkezést tartalmaznak a szomszédok közötti problémák rendezésére. Sokat segíthet a vitás helyzetek feloldásában, ha ismerjük a békés társadalmi együttélést biztosító jogainkat – és persze kötelezettségeinket.
Szükségtelen zavarás: nem a szubjektív ingerküszöb az irányadó
A társadalmi együttélés mindenkitől elvár bizonyos mértékű tűrést is, de… az ingatlantulajdonos (használó, bérlő) köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat – különösen a szomszédokat – szükségtelenül zavarná, vagy jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
A szükségtelen zavarást a jogszabályok tiltják. Például a kert rendbetétele tavasszal szükséges munkálat, de nem lehet erre hivatkozva éjjel-nappal korlátlanul zajongani a fűnyíróval.
A helyi igényeket ezért az önkormányzatok rendeletei szabályozzák, valamint társasházak esetén a lakók által elfogadott házirend.
A szükségtelen zavarás alapvetően a társadalmi elfogadhatósági mérce túllépését jelenti. Ilyenek például
– a szükségtelenül hangos zene,
– a rendszeres éjszakai házibuli,
– a gondozatlan állatoktól terjengő bűz,
– a mértéktelen hulladékfelhalmozás,
– a szomszédba is átterjedő vegyszer használat,
– az egész nap hangosan kopogó fapapucs a felső emeleten,
– a folyamatosan ugató kutya.
A szükségtelen zavarás kategóriáját merítik ki az elsőre nem ennyire szembeötlő tevékenységek is, mint például a biztonsági kamera olyan elhelyezése, amely a szomszéd kertjét vagy a háza ablakát pásztázza.
A szükséges és szükségtelen elhatárolásánál tehát nem a szubjektív ingerküszöbünk lesz az irányadó, hanem körülményeket és a helyi együttélési szokásokat is figyelembe véve a zavaró tevékenység objektív társadalmi elfogadhatatlansága.
Nézzünk néhány példát!
Bográcsozás, grillezés
A kertben bográcsozás vagy grillezés során a szomszéd ablakán beszálló füst lehet zavaró. Ha azonban ez nem olyan napszakban, gyakorisággal és időtartamig valósul meg, amely lényegesen és szükségtelenül korlátozná a szomszéd ingatlan rendeltetésszerű használatát (ablaknyitás, teraszhasználat), az nem tekinthető szükségtelen zavarásnak.
Áthajló ágak
Hasonlóan a telekhatáron lévő ág, növényzet is lehet zavaró, ha például jelentősen árnyékol, akadályozza a kert rendben tartását vagy a közlekedést. Az ingatlan tulajdonosa csak akkor jogosult az áthajló ágak levágására, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el. Ugyanígy az áthulló termés akkor szedhető fel, ha annak tulajdonos a beszedését elmulasztotta.
Flex, motoros fűrész, fűnyíró
Jellemző eset a jó időben a kerti gépészeti jellegű munkák végzésével okozott zaj, mint a flexelés, a motoros-fűrészelés vagy a fűnyírás. Ezeket is úgy kell elvégezni, hogy a szokásos pihenőidőt ne zavarják. Az ilyen tevékenységeket általában az önkormányzati rendeletek csak pontosan meghatározott időkeretben engedik meg.
Házfelújítás
A házfelújítás már összetettebb kérdés. Ha a munkálatok nem minősülnek építési munkának, akkor a fentiek szerinti szabályok az irányadók, viszont építési munkák esetén már külön jogszabály szabályozza az idősávot, és a zajterhelés nagyságát. A kifejezett építési zaj-határértékek eltérőek a lakóterületeken (kisvárosias/kertvárosias/falusias), ahol nappal például a határérték maximum 65 dB lehet, éjjel pedig 50 dB, ha a munka időtartama 1 hónap vagy kevesebb. Ennél hosszabb munkáknál alacsonyabb határértékeket kell figyelembe venni.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”