Sok gyártó magától értetődőnek tartja, hogy beleszól a terméke árazásába, hiszen ő ismeri a versenytársait, szeretné pozícionálni a brandjét a piacon. Ez azonban jogilag aggályos lehet. Ráadásul, ahogy ez a Gazdasági Versenyhivatal nemrég közzétett tájékoztatójából sejthető, a hatóság továbbra is határozottan fel fog lépni a jogellenesnek minősülő árrögzítés ellen. A legfontosabb tudnivalókat Fodor Eszter szenior ügyvéd, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.
A gyártók nem egy esetben kísérlik meg az általuk piacra dobott áru viszonteladási árát valamilyen módon befolyásolni (resale price maintenance, RPM). Ennek a legegyszerűbb esete, ha a gyártó, szállító előírja, hogy a kereskedő egy terméket milyen fix áron értékesítsen. A piaci szereplők azonban sokszor ennél sokkal szofisztikáltabb eszközökkel próbálják befolyásolni a termékeik árazását: minimum ár alkalmazása, minimum vagy fix margin szint előírása, ajánlott árak alkalmazása, amelyek betartása esetén jutalom, míg eltérés esetén szankció jár.
A versenyjogi előírások szerint minden ilyen korlátozás jogellenes, ha azáltal a beszállító korlátozni próbálja a kereskedő árképzési szabadságát. Egy-egy ilyen korlátozásnál ráadásul nem is szükséges, hogy a felek azt írásba, aláírt szerződésbe foglalják. A GVH megállapítja a jogsértést akkor is, ha az árrögzítés például e-mailben, SMS-ben vagy WhatsApp-on történik. A jogsértés megállapításához még az sem szükséges, hogy az árrögzítés valójában megvalósuljon, azt a beszállító megpróbálja kikényszeríteni.
Szintén irreleváns, hogy a felek milyen elnevezés használata mellett rögzítik az árakat. Attól, hogy egy árlistán „ajánlott árként” kerül megjelölésre az ár, még nem lesz jogszerű a gyakorlat, ha a kereskedő valójában nem dönthet szabadon az árról.
Folytatódik a hatósági szigor
Az RPM nem pusztán egy elméleti versenyjogi probléma. A GVH számos jogsértést tárt már fel, az elmúlt években is több alkalommal eljárt ilyen esetekben. Ráadásul a hatóság alig pár napja tájékoztatót tett közzé, amelyben hangsúlyozza, hogy az RPM kifejezetten súlyos versenyjogi jogsértésnek minősül. Ennek oka, hogy az árrögzítés csökkenti a versenyt a kereskedők között, mesterségesen magasan tartja az árakat, melynek végső soron a fogyasztók látják kárát. A tájékoztató közzététele is jelzi, hogy az árrögzítést a GVH kiemelten kezeli, így a jövőben is várható, hogy újabb eljárásokat indít a jogsértések feltárása érdekében a GVH.
A GVH újabb eljárásai nem lesznek előzmények nélküliek. A Versenyhivatal már az elmúlt években is több eljárást indított RPM jogsértés kapcsán. 2025-ben a GVH 13,5 millió forintos bírságot szabott ki a Lutec Lighting Kft.-re, úgy hogy a vállalkozás elismerte a jogsértést. A döntés alapján a Lutec meghatározta, hogy a szakkereskedők milyen fogyasztói áron értékesíthetnek tovább egyes termékeket. Az árak betartását pedig igyekezett kikényszeríteni, többek között a szállítás megtagadásának kilátásba helyezésével.
Még nagyobb jelentőségű a Maspex Olympos Kft. 2026-os ügye, amelyben a GVH 335,95 millió forintos bírságot szabott ki. A GVH határozatában rögzítette, hogy a Maspex 2015 és 2023 között nagykereskedelmi partnereivel olyan gyakorlatot alkalmazott, amely minimális viszonteladási árak meghatározására és betartatására irányult. A GVH ebben az ügyben nemcsak a szerződéses rendelkezéseket, hanem az árlistákat és a partnerekkel folytatott kommunikációt is vizsgálta.
Mit tehet mégis jogszerűen a beszállító?
„A beszállítók ajánlhatnak fogyasztói árat, azonban nem kapcsolódhat az alkalmazáshoz jutalom, az eltéréshez pedig szankció. Az ajánlott ár alkalmazása tehát főszabály szerint jogszerű, mindaddig, amíg az nem érinti a kereskedők szabad árképzését” – magyarázza Fodor Eszter szenior ügyvéd. A felek megállapodhatnak maximum ár alkalmazásában is, azonban itt is feltétel, hogy ne értelmezzék a felek fix árként a maximum árat, attól – lefelé – eltérhet a kereskedő.
Bizonyos esetekben (amilyen például a franchise) lehetőség van rövid – esetileg 2–6 hét időtartamú – promóciók alkalmazására is, amikor az adott árkampány keretében rövid távon meghatározhatják a felek a viszonteladási árakat. Fontos, hogy ezek eseti, rövid távú promóciók kell, hogy legyenek, így érdemes esetről-esetre megvizsgálni a tervezett aktivitás jogszerűségét.
Csak a nagyvállalatok érintettek?
A téma nem csak a nagyvállalatok számára releváns. Egy kisebb gyártó, importőr vagy disztribútor is könnyen kialakíthat olyan értékesítési rendszert, amely versenyjogi kockázatot hordoz, gondoljunk csak a fent hivatkozott Lutec Lighting Kft. ügyére, ahol nem egy több milliárd árbevételű cég gyakorlatát vizsgálta meg és találta jogsértőnek a GVH.
Érdemes ezért időről időre átnézni a viszonteladói és disztribúciós szerződéseket, az árlisták és akciós árak kommunikációját, valamint az „ajánlott fogyasztói árak” alkalmazását – javasolja a Jalsovszky ügyvédje.
A viszonteladási ár rögzítésének szabályai azért is fontosak, mert egy versenyfelügyeleti eljárásnak nemcsak bírságkockázata van, hanem az jelentős belső erőforrást is leköthet, az az üzleti kapcsolatokra és a vállalkozás reputációjára is hatással lehet, ráadásul a jogsértő gyakorlat megszüntetésére és megfelelési intézkedésekre is sor kerülhet. Ezért is fontos, hogy ne csak a GVH hajnali rajtaütése után próbálja a károkat enyhíteni a vállalkozás, hanem amennyire lehet vizsgálja meg a saját gyakorlatát, helyezzen hangsúlyt a versenyjogi megfelelésre, képezze a munkavállalóit.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”