Október 14-én zárul a vagyonadóról szóló jogszabály társadalmi egyeztetése, az azonban már most látszik, hogy a tervezet kulcskockázata az adózók szempontjából az értékelés lesz: egy lakás, cég vagy műkincs adóalapba kerülő értéke sokszor egészen más lehet, mint amire a tulajdonos számít. A BDO szakértői 5+1 pontban szedték össze azokat a szempontokat, melyekre kiemelt hangsúlyt kell helyezni.
Október 6-án tette közzé a kormány azt a törvénytervezetet, mely szerint 2027-től az 1 milliárd forintot meghaladó nettó vagyon után évi egy százalék, a 100 milliárd forint feletti adóalaprész után 1,5 százalék vagyonadót kell fizetni. A tervezethez szerdáig lehet véleményeket fűzni, az adót a tervek szerint először 2027 augusztusában kell majd bevallani, a vagyon méretét pedig a 2026. december 31-i állapot alapján kell majd felmérni.
A különböző vagyonelemeket a törvényben előírt módszerekkel kell majd értékelni, ami jelentős bizonytalansághoz vagy félreértésekhez vezethet. A BDO Magyarország ezért ingyenes vagyonadó-kalkulátort készített a jelenleg nyilvános értékelési szabályok alapján, és az adótanácsadó cég szakértői összegyűjtötték a fejlesztése során azonosított leggyakoribb félreértéseket.
1. Az ingatlan értéke nem az, amennyit a tulajdonos szerint ér
Az elmúlt 12 hónapban vett ingatlannál a vételár, a 2017 óta vett lakásnál alapesetben az MNB regionális lakásárindexével felszorzott vételár számít. A különbségek országos szinten pedig nagyok: egy 2017 elején 50 millió forintért vett lakás indexált értéke Budapesten körülbelül 163 millió forint, egy Pest megyei városban viszont 206 millió forint. Ha a valós érték alacsonyabb, független szakértői értékelés mellett az is alkalmazható, azonban 500 millió forint felett csak igazságügyi szakértő végezheti el az értékelést.

2. A cég többet ér, mint a saját tőkéje, de vannak kedvezmények
A nem tőzsdei cégrészesedés értékében egyharmad súllyal a saját tőke, kétharmad súllyal a hozamérték szerepel, ami az átlagos adózott eredmény nagyjából hétszerese. Egy 200 millió forint saját tőkéjű, évi 100 millió forint profitot termelő cég így körülbelül 511 millió forintot ér. A 33–50 százalékos részesedés értéke ugyanakkor 25 százalékkal csökkenthető, a 33 százalék alatti részesedésé pedig 30 százalékkal. Holdingcégekre, új cégekre és egyéb speciális esetekre különleges szabályok vonatkoznak, erről a kalkulátorból elérhető részletes cikkben érdemes tájékozódni.
3. Nem minden tartozás csökkenti a vagyont
Csak a ténylegesen fennálló, igazolt, jogszabályon, határozaton vagy okiratba foglalt hitel- és kölcsönszerződésen alapuló tartozás vonható le. Egy szóbeli családi kölcsön tehát nem számít, ha pedig külföldi adóalanyról van szó, akkor csak a vagyonadóval érintett tulajdonhoz kapcsolódó hitel vonható le.
4. Jármű esetében a teljes érték számít
Az autó, a hajó vagy a repülőgép 10 millió forint egyedi érték felett kerül az adóalapba, de akkor a teljes értékével. Az érték a december 31-i piaci érték. Aki tehát újkori értékét írna be, extrém eseteken kívül túlfizethet.
5. Egyéni vállalkozásban használt ingóságra nincs értékhatár, olcsóbb műtárgyak után is felmerülhet adófizetési kötelezettség
Ha egy ingóságot egy egyéni vállalkozó vagy őstermelő a tevékenységéhez használ, akkor annak teljes értéke beszámít a vagyonba. A cégértékben ez nem jelenik meg, mert az egyéni vállalkozónak nincs külön cége: az eszközei a magánvagyonához tartoznak. További speciális szabály, hogy egy művészeti gyűjteményt egyben kell értékelni: hiába tehát az alapesetben 3 millió forintos műtárgyanként számolt alsó limit, tíz, egyenként 500 ezer forintos festmény gyűjteményként 5 millióval növeli a vagyont.
+1. A házastársak külön adóznak
Az 1 milliárdos határ mindkét házastársat megilleti, és a közös vagyon megosztása szerződéssel vagy választással alakítható. Egy 1,6 milliárd forintos közös vagyon az egyik fél nevén 6 millió forint vagyonadót jelenthet, egyenlő megosztásnál viszont nincs adófizetési kötelezettség.
„A BDO-hoz a legtöbb kérdés azzal kapcsolatban érkezett, hogy mennyit ér egy adott vagyonelem a törvénytervezet szerint. A december 31-i fordulónapig még van idő megfelelő döntéseket hozni, igaz, kevesebb, mint három hónap áll rendelkezésre” – mondta el Orbók Ilona, a BDO Magyarország ügyvezető igazgatója, adóügyi partnere.
„Kis ország vagyunk, ahol annak idején az atomenergia-ipar nem a dekarbonizációs törekvések miatt indult el, hanem azért, mert jelentős szén- és vízenergia híján megbízható energiaforrásra volt szükségünk.”