Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény és az Országgyűlés által elfogadott egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat alapján a 2023-as évre vonatkozó adó-és munkajogot érintő legfontosabb változásokat Juhász Marina, a KNP LAW szakértője foglalta össze.
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény és ezen jogszabály alapján kiadott NAV tájékoztató szerint azon egyéni vállalkozók is választhatják a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. törvény) szerinti átalányadózási formát,akiknek a 2022. évre szóló bevétele az éves minimálbér tízszeresét (24 millió forint) vagy a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók bevétele az éves minimálbér ötvenszeresét (120 millió forintot) meghaladja.
Nem változott viszont az a feltétel, hogy 2023-ban csak addig adózhat az egyéni vállalkozó átalányadózás szerint, amíg az adott adóévben a bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, vagy a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó az éves minimálbér ötvenszeresét. További kedvezményes változásnak tekinthető, hogy rövidebb időszak leteltét követően van lehetősége az adóalanynak az átalányadózást választani akkor, ha ezt az adózási formát megszünteti vagy az arra való jogosultsága megszűnik. A korábbi szabályozás értelmében a megszüntetés vagy jogosultság megszűnésének évét követő 4 évben, 2023. január 1-től viszont a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra nem választhat ismételten átalányadózást az egyéni vállalkozó.
2023-tól újabb tevékenységi körrel gyarapodik a 80 százalékos költséghányad csoportba tartozó tevékenységek köre: az egyéni vállalkozó 80 százalékos költséghányadot a személygépjármű-vezető képzés tevékenység utáni bevételből vonhat le az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor.
A társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót az új évtől „göngyölítéses módszerrel” számolják az átalányadózók esetében. A NAV által kiadott tájékoztató szerint „A göngyölítéses szabály alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett szja-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) a járulékalapként és szociális hozzájárulási adó alapjaként figyelembe vett összeget, majd a kapott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó legalább egy napig biztosított volt.” Ezen szabályozás annyiban segíti az átalányadózókat, hogy – függetlenül a negyedévi jövedelem havi elosztásától – ugyanakkora éves jövedelemnél azonos összegű szociális hozzájárulási adófizetésre lesz kötelezett, illetve az új szabályozás tekintettel van az adóévet megelőző hónapok szociális hozzájárulási adóalapjára.
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény annyiban módosítja a társasági adó szabályait, hogy 2022. november 24-től társasági adócsoportnak nem lehet tagja egy olyan vállalkozás, amely felszámolási, végelszámolási, vagy kényszertörlési eljárás alatt áll. Bármilyen megszűnési eljárás megindítását megelőző nappal a cég tagsága megszűnik.
A társasági adó kapcsán említésre méltó az EU-val és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (továbbiakban: OECD) folytatott tárgyalássorozat a globális minimumadóról. Korábban Magyarország megvétózta a cégcsoportszinten legalább 750 millió eurós éves árbevétellel rendelkező multinacionális vállalatokat érintő 15 százalékos globális minimumadó beépítését a magyar adószabályozásba. A legfrissebb hivatalos információk szerint azonban Magyarország adóemelés nélkül csatlakozhat a globális minimumadóhoz, mivel az EU Tanácsa hozzájárult, hogy a magyar helyi iparűzési adó beleszámítson a globális minimumadóba. A hozzájárulásnak köszönhetően előreláthatóan kevés magyar cégnek kell majd ezen felül plusz adókötelezettséget teljesítenie.
2023. január 1-tól hatályos munkajogi változások alapja egyrészt az EU 2019/1152 irányelve az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről, másrészt az EU 2019/1158 irányelve a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról.Ezen irányelvek alapján a tagállamok implementációs kötelezettségeinek határidejét 2022. augusztus 1. és 2-áig tűzték ki, azonban Magyarország Országgyűlése csak ez év december 7-én fogadta el az átültetésre vonatkozó rendelkezéseket. Az elfogadott törvényjavaslat emiatt rendelkezik átmeneti (2022. augusztus és decemberi időszakot érintő) munkáltatói kötelezettségekről, amelyekről az alábbiakban szintén szó esik.
Az apát megillető pótszabadság fogalma eddig sem volt ismeretlen a Munka Törvénykönyvében (továbbiakban: Mt.), viszont a módosítások értelmében apasági szabadságra jogosultak azon apai jogállású vagy örökbefogadó férfiak, akik ez iránti kérelmet nyújtanak be a munkáltatójuk felé a gyermek születését követő vagy az örökbefogadást jóváhagyó határozat kiadását követő 2. hónap végéig. Az apa akkor is jogosult igénybe venni a szabadságot, ha nem házas, elvált, vagy egyébként nem él közös háztartásban a született vagy örökbefogadott gyermekkel.
Az apát megillető pótszabadság mértékéhez képest az apasági szabadság 5 nappal meghosszabbodott, tehát 10 munkanapra nőtt a mértéke, amelynek díjazása tekintetében 5 napon keresztül a távolléti díj egésze illeti meg az apát, az azt követő 5 napra pedig a távolléti díj 40%-a. A késői jogszabály-átültetés eredményeként fontos átmeneti szabályt tartalmaz az elfogadott törvényjavaslat, miszerint ha az apának augusztus 2. és december 31. között született vagy születik gyermeke és az apát megillető pótszabadságot nem vette igénybe, vagy igénybe vette, de a korábbi szabályozás szerinti 5 napot, erre irányuló kérelem esetén munkáltatói kötelezettség részére biztosítani a maradék 5 napot 2023. február 28-ig.
A módosító jogszabály kifejezetten utal arra, hogy felmondás esetén pénzben nincs lehetőség a szabadság megváltására, a hátralevő szabadságnapokra a munkavállaló a következő munkahelyén jogosult igényt tartani – emiatt a munkáltatót igazolás kiadási kötelezettség terheli, amelyben rendelkeznek a kiadott és még igénybe vehető apasági szabadságnapokról. További fontos rendelkezés, hogy az apasági szabadság időtartamához felmondási tilalom kötődik, ha pedig a munkáltató mégis megszünteti a munkaviszonyt egyoldalúan, a munkavállaló jogosult bírósági úton kérni a munkaviszony helyreállítását.
Abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése nem von maga után indokolási kötelezettséget (pl.: próbaidő alatti munkaviszony megszüntetés) de egyébként az apasági szabadság időtartama alatt került sor a felmondásra, a munkavállaló kérheti munkáltatóját, hogy indokolja meg döntését. Ezzel a változtatással az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény is módosult, mivel az apasági szabadságra irányuló kérelem végett az apák nem részesülhetnek sem közvetlenül, sem közvetetten hátrányos megkülönböztetésben.
A 44 munkanapot magába foglaló szülői szabadság azon szülőket – apákat és anyákat egyaránt – illet meg a gyermek 3 éves koráig, akiknek munkaviszonya legalább már 1 éve fennáll. A megkésett jogharmonizáció végett jelen esetben is életbe lép az apasági szabadsághoz hasonló átmeneti rendelkezés, amely szerint ha a munkavállaló gyermeke augusztus 2. és 2023. június 30-a között tölti be 3. életévét, úgy a munkáltatónak 2023. június 30-ig biztosítania kell a szülői szabadságot a munkavállaló erre irányuló kérelmére. Ezen szabadság időtartamára járó díjazás mértéke a távolléti díj 10 százaléka azzal, hogy a munkavállalót megillető gyermekgondozási díj (GYED) és gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) összegével csökkenteni kell. A munkáltatónak figyelemmel kell lennie arra, hogy a szülői szabadság időtartamát nem szakíthatja meg, illetve a szülői szabadság kiadását a kérelemben megjelölt kezdő időponthoz képest 60 nappal elhalaszthatja, azonban köteles megjelölni azt az időtartamot, amikor viszont biztosítani tudja ennek kiadását. Az apasági szabadságra vonatkozó szabályok alapján vonatkozik felmondási tilalom a szülői szabadság időtartamára is.
A távmunkavégzésben való foglalkoztatást és részmunkaidőre jogosultak gyermekük 8 éves koráig azon szülők, akiknek munkaviszonya már legalább 6 hónapja fennáll. A munkavállaló egy általa meghatározott időtartamra és írásbeli kérelem útján igényelheti a munkavégzése helyének és munkarendjének módosítását. Jelen esetben a munkáltatónak arra kell figyelmet fordítania, hogy a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül választ adjon a munkavállalónak, amennyiben nem teszi, a munkavállaló bírósági úton igényelheti a munkáltatói jognyilatkozat pótlását a rugalmas munkafeltételeket illetően.
Azon munkavállaló, aki a vele közös háztartásban élőt kezelőorvos által igazoltan súlyos egészségügyi okból kifolyólag gondozza, felmenthető a munkavégzési kötelezettség alól évi 5 munkanap erejéig. A munkáltatónak kötelessége felmentenie a munkavállalót erre irányuló szándéknyilatkozata esetén, azonban díjazást ezen időtartamra nem ír elő a jogszabály. Írásbeli kérelem formájában benyújtva igényelheti a rugalmas foglalkoztatást is a gondozó, megjelölve ennek időpontját, amelynek megválaszolására a munkáltató szintén kötelezve van.
Dr. Juhász Marina
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”