Három hónappal az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) kivezetése előtt a havi áfabevallások 98,9 százaléka még mindig ezen a rendszeren keresztül érkezik, miközben 2027. január 1-jétől erre már nem lesz lehetőség. A magyar vállalkozások döntő többsége alig néhány hónapot hagyott magának az átállásra – hívja fel a figyelmet a Niveus.
Az áfabevallásnál az ÁNYK helyét két megoldás veszi át: az eÁFA webes felülete és a gép-gép közötti, úgynevezett M2M-kapcsolat. Az új megoldások használata azonban egyelőre rendkívül alacsony a NAV adatai alapján: 2026 első hét hónapjában közel 460 ezer adózó használta az ÁNYK-t, miközben az eÁFA webes felületét kevesebb mint 6500, az M2M-kapcsolatot pedig ötszáznál is kevesebb adózó vette igénybe.
Az alacsony arány hátterében nem pusztán a vállalkozások kivárása állhat. A Niveus tapasztalatai szerint az M2M-bevalláshoz kapcsolódó informatikai specifikációk és adókódolási folyamatok még nem minden tekintetben véglegesek, és a rendszer gyakorlati alkalmazása során informatikai és áfaszakmai kérdések is rendszeresen felmerülnek.
Nem minden cég számára jelent ugyanakkora feladatot a változás. Az eÁFA webes felületét azok az áfaalanyok használhatják, amelyeknek egy adott bevallási időszakban 100 ezernél kevesebb számlájuk van. Elsősorban az alacsonyabb tranzakciószámmal és jellemzően ismétlődő belföldi ügyletekkel működő mikro- és kisvállalkozások, valamint a nullás bevallásokat benyújtó adózók számára lehet megfelelő megoldás. A nagyobb tranzakciós volumenű vagy összetettebb, például nemzetközi ügyleteket is kezelő közép- és nagyvállalatok számára ezzel szemben az M2M-kapcsolat jelenthet megoldást.
Az M2M-re történő átállás komoly informatikai és adózási projekt lehet. A vállalatirányítási vagy könyvelési rendszert alkalmassá kell tenni a NAV-val történő adatkapcsolatra, össze kell rendelni a NAV sztenderd adókódjait a vállalkozás saját adókódjaival, majd a folyamatot tesztelni kell. A Niveus szerint célszerű akár több bevallási időszak adatain párhuzamosan lefuttatni a régi és az új bevallási folyamatot a megfelelő eredmény elérése érdekében.
Érdemes azt is megfontolni, hogy ha a használt vállalatirányítási rendszert a fejlesztők nem teszik automatikusan alkalmassá az átállásra, akkor gyakran költség- és időhatékonyabb a saját fejlesztés helyett egy külső konverter választása. (Már több ilyen eszköz elérhető a piacon, a Niveusnak is van ilyen megoldása.)
A késlekedésnek komoly következményei lehetnek. Ha egy vállalkozás azért nem tudja határidőben benyújtani az áfabevallását, mert nem készült fel az új rendszer használatára, cégek esetében akár egymillió forintos mulasztási bírságot is kockáztathat. A mulasztás veszélyeztetheti a megbízható adózói minősítést és az ahhoz kapcsolódó kedvezményeket is. Tartós mulasztás esetén az eljárás az adószám felfüggesztéséig, végső esetben annak törléséig és a cég kényszertörléséig is eljuthat. Ha pedig az áfafizetés is késik, késedelmi pótlék merülhet fel, míg visszaigényelhető áfa esetén a kiutalás elmaradása vagy késése a vállalkozás likviditását ronthatja.
Szakmai körökben már felmerült az ÁNYK 2027. január 1-jei kivezetésének esetleges halasztása is, hivatalos döntés azonban egyelőre nincs. A Niveus szerint a vállalkozásoknak nem érdemes erre alapozniuk.
„Az átállás a legtöbb érintett vállalkozásnál nem heteket, hanem inkább hónapokat igényelhet. A cégeknek ezért valójában nem arról kell dönteniük, hogy átállnak-e, hiszen előbb utóbb erre szükség lesz, hanem arról, hogy ezt most, még kezelhető időkeretben teszik meg, vagy később, időkényszerben és jóval nagyobb kockázat mellett” – mondta Antretter Erzsébet, a Niveus adótanácsadási üzletágának vezetője.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”