A tulajdonjog olyan alapvető jelentőségű jogintézmény, amely nélkül manapság nem csak a gazdasági élet, hanem a magánszemélyek mindennapi élete is nehezen lenne elképzelhető. Ezért érdemes tisztában lenni az alapvető szabályaival. Mit tartalmaz és mi lehet a tulajdonjog tárgya? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
Mi a tulajdonjog?
Tulajdonjog alatt egy dolgon fennálló és másokat kizáró jogi hatalmat értünk, amely annak jogosultját, azaz a tulajdonost illeti meg. Több jogosultságot foglal magában, amelyek kizárólagosan a tulajdonost illetik. A tulajdonost megillető jogosultságok:
– a birtoklás joga és a birtokvédelem,
– használat, hasznosítás, a hasznok szedésének joga, valamint
– a rendelkezési jog.
A birtoklás joga alatt azt értjük, hogy a tulajdonos a dolgot hatalmában tarthatja. Ez megtörténhet a tárgy feletti tényleges hatalom gyakorlással. Például ingó dolgot a tulajdonos magához vesz. Birtoklásnak tekintjük azt is, ha a tulajdonos tényleges birtoklás nélkül jogi hatalmat gyakorol a dolog felett. Erre példa, ha a tulajdonos bérbeadja a tulajdonában lévő dolgot. Ilyen esetben a tulajdonos is birtokos (ún. főbirtokos), míg a bérlő, aki fizikailag birtokában tartja a bérelt dolgot szintén birtokos (ún. albirtokos).
A tulajdonost megilleti a jogosultság, hogy a dolgot saját maga használja, élvezze az előnyeit, beszedje a hasznát, gyümölcseit. A tulajdonos hasznosíthatja is a dolgot. Például akár ingyenesen, akár ellenérték fejében más személynek átengedheti a dolog használatát.
A dologgal való rendelkezés joga azt jelenti, hogy a tulajdonos a külvilág felé különböző szerződések és egyéb jogviszonyok tárgyává teheti a dolgot. Így például a dolog birtokát, illetve a használat, hasznosítás jogát másnak átengedheti. Jogában áll a dolog megterhelése, például zálogjoggal. A dolog tulajdonjogát átruházhatja, így eladhatja, elajándékozhatja. Ingó dolog esetén a rendelkezés joga magában foglalja azt is, hogy a tulajdonos a tulajdonjogával felhagyhat.
A tulajdonjog nem korlátlan, így léteznek jogszabályban foglalt korlátok. Vannak olyan korlátok, amelyek a tulajdonos hozzájárulásával, szerződéssel vagy hatósági úton jönnek létre. Például a használat jogának korlátja, hogy a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A rendelkezési jog korlátja például az elidegenítési és terhelési tilalom vagy az elővásárlási jog.
Mi lehet a tulajdonjog tárgya?
Tulajdonjog főszabály szerint dolgokon állhat fenn. Dolog alatt az olyan fizikai tárgyat értjük, amely birtokba vehető. A dolgokat általában két fő kategóriába szokás sorolni:
– ingó és
– ingatlan.
Az ingatlanon fennálló tulajdonjog tekintetében felmerülhet a kérdés, hogy meddig terjed a tulajdonjog: csak a föld felszínére terjed ki vagy a föld alá és a föld feletti légtérre is? Az ingatlan tulajdonjoga kiterjed a földfelszín alatti földtestre is, de csak korlátozottan, az ingatlan hasznosítási lehetőségeinek határáig. Így alapvetően az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mélységig terjed. Például az épület alapozásához, pince építéséhez szükséges mértékig.
A levegőt tekintve a tulajdonjog a föld feletti légi térre terjed ki, amely lényegében szintén a föld rendeltetésszerű használatához szükséges magasságig terjedő teret jelenti. Ezt befolyásolják például közigazgatási előírások is, mint a megengedett építménymagasság stb. A föld feletti légi tér nem keveredő össze a légtér fogalmával. A légtér a nemzeti vagyon része, így az állam tulajdonában van (pl. légiközlekedésre használható, vezetékek elhelyezésére szolgáló légtér).
Az ingók és ingatlanok mellett a dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra is. Így ezek is tulajdonjog tárgyát képezhetik.
Szintén tulajdonjog tárgyai lehetnek a dolog módjára hasznosítható természeti erők. Például a vízenergia, elektromos áram, napenergia stb.
Az állatokon szintén lehet tulajdonjogot szerezni. Ennek oka, hogy a törvény szerint a dologra vonatkozó szabályokat az állatokra is alkalmazni kell. A törvény ugyanakkor azt is kimondja, hogy a dologi szabályok csak a természetüknek megfelelő eltéréseket megállapító törvényi rendelkezések figyelembevételével alkalmazhatók az állatokra. Az állatok tehát nem vehetők teljesen egy tekintet alá az élettelen tárgyakkal. Figyelembe kell venni például az állatok védelmére vonatkozó előírásokat is.
A szellemi tulajdon
Bár a Polgári Törvénykönyv szerint szigorúan véve nem lehetne tárgya a tulajdonjognak, de a gyakorlatban hasonló megítélés alá esik a szellemi tulajdon köre (szerzői jog, védjegy, szabadalom stb.).
A szellemi tulajdon, mint a neve is mutatja nem fizikai tárgyon áll fenn. Lényegét tekintve azonban olyan jogosultságok (vagyoni és nem vagyoni jogok) tartoznak bele, amelyek a tulajdonjoghoz nagyban hasonlatossá teszik. Ezért a gyakorlatban a szellemi alkotások terén is elfogadott tulajdonról, illetve jogtulajdonosról beszélni.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A Paksi Atomerőmű üzemben tartása érdekében végzett munkálatokról számolt be a miniszterelnök.
