Az ismeretek megszerzésének, rendszerezésének fontos része a kutatómunka, különösen a tudományos területeken. A kutatómunkára gyakran jön létre kutatási szerződés. E szerződéstípus legfontosabb jellemzőit dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
A kutatási szerződés alapvető jellemzői
A kutatási szerződés olyan szerződés, amelyben a kutató alapvetően kutatómunkát végez, a kutatás megrendelője pedig a kutatás eredményének átvételére és díj fizetésére köteles. A kutatómunka sokrétű lehet. Vonatkozhat például új ismeretek megszerzésére, felfedezésére, adott probléma megoldására, a meglévő ismeretek bővítésére, a tudás rendszerezésére és összefüggéseinek feltárására.
A törvény a kutatási szerződést főszabály szerint a vállalkozási szerződés egyik altípusaként szabályozza. Ez azt jelenti, hogy a kutató nem csak a kutatómunka elvégzésére, hanem a kutatómunkával elérhető eredmény megvalósítására is kötelezettséget vállal. Azonban számos olyan kutatási terület, illetve cél létezhet, ahol az eredmény elérése nehezen vállalható előzetesen, mert nagy a kockázata annak, hogy a kutatás nem hoz kézzelfogható eredményt. Ilyen esetekben a feleknek lehetősége van arra, hogy a kutatási szerződésben a megbízási szerződési jelleg érvényesüljön. Azaz a kutató csak a kutatás gondos végzésére vállaljon kötelezettséget, az eredményre ne.
A szerződésben kikötött díjazás rendszerint a kutatás eredményének átadásakor jár a kutatónak. Azonban, ha a megbízási jellegű kutatási szerződésben a felek úgy állapodtak meg, hogy a díj a kutatás eredménytelen befejezése esetén is jár, akkor eredménytől függetlenül a kutatómunka teljesítésekor jár a díjazás. Kivételt képez, ha az eredmény részben vagy egészben a kutatónak felróhatóan maradt el.
Kutatási szerződésben a jogszavatosság nem zárható ki és nem korlátozható, még vállalkozások között sem. Például a kutató nem zárhatja ki a felelősségét arra az esetre, ha az általa elért kutatási eredmény már más személy szerzői jogával védett, így a megrendelő azt nem tudja felhasználni.
Közreműködő igénybevétele
Vállalkozási szerződés esetén főszabály szerint nincs a megrendelő hozzájárulásához kötve, hogy a vállalkozó a szerződés teljesítéséhez alvállalkozót vagy más közreműködőt vegyen igénybe. Az alvállalkozó nem a megrendelővel, hanem a vállalkozóval áll szerződéses kapcsolatban. Így a saját teljesítéséért a vállalkozó felé tartozik felelősséggel.
A kutatási szerződés a közreműködő tekintetében eltér a vállalkozás általános szabályaitól. A kutató közreműködőt, például megbízottat a megrendelő hozzájárulása esetén vehet igénybe. A hozzájárulás természetesen megadható magában a kutatási szerződésben is. A hozzájárulás lehet a közreműködő személyétől független általános jellegű, de vonatkozhat csak meghatározott közreműködő igénybevételére is. Nincs szükség a megrendelő hozzájárulására, ha a kutatás olyan jellegű, hogy a közreműködő igénybevétele a kutatással együtt jár.
Szellemi tulajdon és a kutatási szerződés
A kutatás eredményeként gyakran keletkezik a szellemi tulajdon valamilyen formája, például az iparjogvédelem vagy a szerzői jog területén. A kutatás eredményeként születhet például szabadalmazható találmány, de ennél gyakoribb, hogy szerzői jog által védett mű jön létre. A kutatással járó dokumentáció, az eredmények leírása gyakran eléri azt az egyéni, eredeti megfogalmazást, hogy szerzői műnek minősül. Ezért fontos, hogy a kutatási szerződés eredményeként létrejött szellemi tulajdon kit illet.
Ha a kutatási eredmény szerzői jogi védelemben részesül vagy iparjogvédelmi oltalomban részesíthető, akkor a kutató a védelemből eredő vagyoni jogokat köteles a megrendelőre átruházni. Léteznek olyan jogok, amelyeket nem lehet átruházni, hanem csak felhasználási jog adható. Például a szerzői vagyoni jogok főszabály szerint nem átruházhatók. Ha a vagyoni jog átruházását jogszabály kizárja, akkor a kutató a megengedett legszélesebb terjedelmű felhasználási jog engedélyezésére köteles a megrendelő részére.
A kutatómunka alapján elkészített szellemi alkotás nyilvánosságra hozatalához a megrendelő előzetes hozzájárulása szükséges. Míg a szerzői műveknél főszabály szerint a nyilvánosságra hozatal joga a szerzőt illeti, addig a kutatási szerződés esetén a nyilvánosságra hozatal a megrendelőtől függ.
A kutatási szerződéssel kapcsolatban létezhet sokféle üzleti titok, illetve know-how. Különösen, ha a kutatómunka gazdasági, ipari területet érint. A szerződéssel összefüggő üzleti titok jogosultja a megrendelő. Tehát az üzleti titok felhasználásáról, nyilvánosságra hozataláról a megrendelő dönt. A kutató pedig a titoktartás keretében köteles a tudomására jutott üzleti titkot megtartani.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”