Siemens-felmérés: ötből négy ipari szereplő szakemberhiánnyal küzd, mégsem örül mindenki az AI térnyerésének

2026. 10. 15., 14:40

Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, és saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.

A Siemens Zrt. szeptemberben felmérést végzett a hazai, ipari digitalizációban érintett kis, közepes, illetve nagyobb vállalatok kilátásairól. A cégek válaszai igencsak megoszlanak: a résztvevők fele növekedést vár, jelentős részük stagnálásra számít, kisebb részük pedig visszaesésre. Saját megrendeléseikről és árbevételükről nyilatkozva viszont a növekedést várók aránya érezhetően magasabb, a „változatlan” választ pedig lényegesen kevesebben jelölik.

Várakozások és prioritások

A mikro- és kisvállalatok (50 fő alatti létszámú cégek) körében a legnagyobb a bizakodás. E körben a válaszadók fele számít növekvő iparági teljesítményre, saját kilátásaikat pedig még nagyobb arányban (60 százalékuk) ítélik növekvőnek. A kisebb cégek fő prioritása a belső folyamatok automatizálása és a helyi projektek kiszolgálása, legfőbb akadályozó tényezőként pedig jelenleg is a szakképzett, jellemzően fizikai munkaerő hiányát említették a válaszadók.

A közepes vállalatok (50–250 főt foglakoztatók) a saját iparáguk kilátásait tekintve a növekedést és a stagnálást egyenlő arányban jelölték meg, és itt a legmagasabb a visszaesést várók aránya is. Saját teljesítményükben ugyanakkor határozottan bíznak, a válaszadók többsége a vállalatától növekedést vár. E méretkategória legfőbb kihívása az energiaárak kiszámíthatatlansága és az általános gazdasági bizonytalanság, prioritása pedig a belső folyamatok hatékonyságnövelése és digitalizációja, utóbbi esetben az AI nyújtotta automatizációs lehetőségeket említi a többség.

A nagyvállalatok (250 fő felett) körében meglepő kép rajzolódik ki: az iparág egészét ők ítélik meg a legkevésbé pesszimistán, a legmagasabb arányban ők várnak növekedést és a legkisebb mértékben visszaesést. Saját teljesítményük megítélésében viszont jóval megosztottabbak – a visszaesést valószínűsítők aránya itt közel háromszorosa a kisvállalatoknál mért szintnek. Működésüket leginkább az energiaköltségek, a geopolitikai feszültségek, az ázsiai gyártók által mára még intenzívebben felpörgetett árverseny, piaci terjeszkedés kihívásai határozza meg.

Több válaszadó kifejezetten említette a gépipari, valamint az autóipari-akkumulátoripari kereslet ingadozását mint jelentős kihívást. A nagyobb cégek terveinek, várakozásainak középpontjában pedig nem csupán az általánosabb digitalizációs kihívások, hanem kifejezetten az AI-alapú hatékonyságnövelés áll.

Fővárosi vs. vidéki vállalatok

A vidéki szereplők emellett kevésbé bíznak saját kilátásaikban: 21 százalékuk vár csökkenést, szemben a fővárosiak 11 százalékával.

A fővárosi cégek körében elenyésző azok aránya, akik egyáltalán nem használnak AI-t, míg a vidéki vállalatoknak közel ötöde rendkívül óvatos a legújabb automatizációs és AI- technológiák kapcsán.

A fővárosi cégek emellett nagyobb arányban számítanak az uniós forrásokra, mint növekedési tényezőre. A munkaerőhiány mindkét régióban általános, de míg a fővárosban erősebben érződik a mérnökök, projektmenedzserek és IT-szakemberek hiánya, addig vidéken a hagyományos szakmunkások – villanyszerelők, hegesztők, CNC-kezelők – pótlása okozza a legnagyobb fejfájást.

Az AI-ban mégis sok cég bízik

A mesterséges intelligencia a felmérés messze leggyakrabban említett bizakodásra okot adó tényezője, jóval megelőzve az energiahatékonysági beruházásokat és az uniós forrásokat.

A tervezés, a minőségbiztosítás és a gyártás azok a területek, ahol a vállalatok a legnagyobb arányban vetik be az AI-technológiákat. Az AI-t elutasító, döntésüket is indokoló vállalatok többsége adatbiztonsági aggályokra és a megtérülés nehéz mérhetőségére hivatkozik.

Továbbra is súlyos probléma a szakemberhiány

A megkérdezett vállalatok túlnyomó többsége –a válaszadók több mint négyötöde– tapasztal mind a mai napig szakemberhiányt. Ez pedig a növekedés jelentős korlátja a nagyobb vállalatok körében.

A piaci bizonytalanságra ugyanakkor nem a költségek csökkentésével, nem elbocsátással, hanem belső hatékonyságnöveléssel és automatizációval válaszolnak a megkérdezett cégek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 11. 18., 17:55
Hol húzódik a kritikus mérethatár, rádöbben-e egy alapító-tulajdonos, hogy már nem tud mindent egyedül kézben tartani? A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége a „100 nap – 100 vállalkozás” programjában helyszíni látogatásokon, személyes találkozókon gyűjtötte össze, majd rendezte Tudástárba a felkeresett vállalkozások tapasztalatait.
2026-11-18 17:25:00
Forgalmazási engedélyt kapott a NAV-tól a Laurel Kft. hardveralapú e-pénztárgépes megoldása. Ezzel új szakaszba lép a magyarországi eNyugta átállás, és még az idén több nagy kiskereskedelmi hálózatnál megkezdődhet az új rendszer tényleges bevezetésének folyamata. A technológiai váltás Magyarországon több mint 200 ezer, a boltok mellett többek közt gyógyszertárakban, benzinkutakon, éttermekben, szálláshelyeken működő online pénztárgépet érint, miközben új hagyományos online kasszát jelen állás szerint már csak idén év végéig lehet üzembe helyezni.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS