Júliushoz képest 1,0 százalékkal nőtt az ipari termelés volumene 2026 augusztusában, az egy évvel korábbit így 8,7 százalékkal haladta meg – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
A két legnagyobb súlyú alágnak köszönhető a növekedés
A részletes adatokat a KSH október 14-én teszi közzé, az első becsléshez a statisztikai hivatal szakemberei a következő kommentárt fűzték hozzá: „A feldolgozóipari alágak többségében – így a villamos berendezés gyártásában, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában is – csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához képest. Az ipar egészét érintő volumennövekedés elsősorban a két legnagyobb súlyú alágnak, a járműgyártásnak, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának köszönhető.”
„Kicsit meglepő, hogy a paksi leállás nem hagyott látványosabb nyomokat az ipar teljesítményén”
A 8,7 százalékos éves növekedés pozitív meglepetés, az elemzők szerényebb adatra számítottak – írta kommentárjában Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője, aki ugyanakkor hangsúlyozta: a növekedés ugyanakkor továbbra sem volt széles bázisú. A járműgyártás esetében a nemrég belépett új kapacitások (Debreceni, Kecskemét) teljesítménye járulhatott hozzá a növekedéshez, ami egyelőre elfedi az autógyártás általánosabb problémáit. Ami pedig a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának pozitív hozzájárulását illeti, itt valószínűleg egy konkrét gyár AI beruházásokhoz kapcsolódó termelésének, illetve exportjának felfutásáról van szó – írta Nyeste Orsolya. „Összességében pozitív meglepetést hozott az ipari adat, kicsit meglepő, hogy a paksi leállás nem hagyott látványosabb nyomokat az ipar teljesítményén. Az ipar így a harmadik negyedévben is pozitívan járulhatott hozzá a gazdasági növekedéshez” – összegezett az Erste elemzője.
„Kis ország vagyunk, ahol annak idején az atomenergia-ipar nem a dekarbonizációs törekvések miatt indult el, hanem azért, mert jelentős szén- és vízenergia híján megbízható energiaforrásra volt szükségünk.”