Etikus fröccsöntő: van hova fejlődnie Magyarországnak

Néhány évtizeddel ezelőtt még hallani sem lehetett arról, hogy létezik jó és rossz műanyag, az egyetemeken is csak a különböző típusokról és azok hasznáról tanultak a hallgatók. A világ mára odáig fejlődött, hogy több ezer féle műszaki műanyag található a piacon, melyekkel elsősorban az autóipart szolgálják ki.

Kancsár Zoltán, a Mould Kft. ügyvezetője arról beszélt, a műanyagokat alapvetően két nagy csoportra lehet osztani: a hőre keményedő műanyagok közé tartozik például a bakelitlemez vagy a régebbi gyártású telefonok burkolata, a hőre lágyuló blokkhoz pedig az újrahasznosítható műanyagokat soroljuk. 

„Ezekből újra termék lehet, mást lehet belőlük gyártani és nem szükséges az egész láncolatot kőolajból újra előállítani. A fröccsöntésnek nagy előnye, hogy gyakorlatilag hulladékmentes feldolgozást biztosít a hőre lágyuló polimerek plasztikus alakadása révén, a termék pedig újra feldolgozható marad. Ezzel nagyban hozzájárulhatunk ahhoz, hogy az egész folyamat fenntarthatóbb és gazdaságosabb legyen” – mondta a műanyagfeldolgozó technológus.

Műanyag granulátumból tévétalp 

Kancsár Zoltán etikus fröccsöntőként maga is sajnálja azt a műanyag poharat, amiből valaki egy percig iszik, aztán eldobja. Annak ellenére, hogy fillérekbe kerül, olyan luxusnak, pazarlásnak érzi ezt, ami nem fér bele napjaink környezeti válsága mellett.

„Édesapám az 1980-as években kezdett el fröccsöntéssel foglalkozni, de akkor még nem volt ennyi variáció, ő egyszerűen műanyagot gyártott, ami nagy tudásnak számított. Később én döntöttem úgy, hogy legyen ez a technológia a fő tevékenységünk. Nálunk műanyag granulátumból készülnek a termékek, az egy fröcssöntő gépen jut el az öntőformába és nyeri el a végső alakját” – magyarázta a Mould Kft. ügyvezetője.

A vállalat televízió-alkatrészeket, többek között talpat és csatlakozófedeleket, emellett többször használatos tányérokat, poharakat, valamint egy bányákban kilométer hosszan használt szállítószalag görgőket gyárt. Utóbbi ráadásul egy magyar szakember nevéhez fűződik.

A műanyaggal tudni kell együtt élni

Mint azt Kancsár Zoltán mondta, az újabbnál újabb műanyagokat folyamatosan fejlesztik világszerte. Bár sokan átoknak vélik, áldás is egyben, mert ha nem lenne, akkor fémekkel kellene helyettesíteni, ami sokkal bonyolultabb és körülményesebb folyamatokat eredményezne a hétköznapokban.

„Amíg nem tanul meg az emberiség együtt élni a műanyagokkal, addig nagy a baj. Meg kell tanulnunk használni azokat, nagyon oda kell figyelni az újrahasznosításra. A gyártás során visszamaradt ragasztószalagokat, dobozokat mi is külön gyűjtjük majd adjuk le a hulladékudvarban. Ha van olyan műanyag, amit nem tudunk visszahasználni, akkor értékesítjük, de semmiképp nem megy a kommunális szemétbe” – magyarázta.

A műanyagfeldolgozó technológus arról beszélt, a termékek kiválasztásánál sok esetben nehéz válogatni, mert televízió például nem készül fából. Ezzel együtt mindenkinek azt tanácsolja, érdemes a minőségre odafigyelni, mert ha egy termék évekig szolgálja a használóját, az már pozitív dolog. 

Felhívta rá a figyelmet, hogy az elromlott eszközöket minden esetben elektronikai hulladékudvarba kell vinni, ahol hasznosítják a fémet és a műanyagot. Ellenkező esetben a normál kukába kerül, így pedig csak a szeméthegyet gyarapítjuk, amit magunk mellett építünk és 100-200 év múlva sem bomlik le.

Az ember egyébként nem is hinné, mennyi mindent gyártanak ma már újrahasznosított műanyagból. A fejlett technológiának köszönhetően kerékpárok, cipők, fogkefék, különféle csomagolások, csípőprotézisek, utak, de még napelemek is készülhetnek ilyen módon.