Tavalyhoz képest eddig 57 százalékkal több nyitott techpozíciót kínáltak a cégek 2020-ban, de vajon merre tartanak a magyar fejlesztők az új évtizedben? A magyar IT-sokat a sikervágy motiválja leginkább, imádnak alkotni és szakmai közösségekhez tartozni, miközben hajtja őket a tudásszomj: 75 százalékuk szeretne újabb programnyelveket elsajátítani – derült ki a Braining Hub friss fejlesztői felméréséből.
A Stylers információ-technológiai cégcsoport tavasszal a hazai vállalatvezetők körében készített felmérést, melyből kiderült, hogy bár a döntéshozók többsége elkötelezett a digitális transzformáció iránt, mégis komoly kihívást jelent számukra a megfelelő informatikai szakértelem hiánya.
Továbbra is kulcsfontosságú tehát a magyar vállalkozások versenyképességének szempontjából a kiváló IT-szakemberek megszólítása, felvétele és megtartása. A Stylershez kapcsolódó IT oktatási centrum, a Braining Hub most a magyar IT fejlesztőket kérdezte arról, hogy mi motiválja őket leginkább, milyen szakmai csúcsokat szeretnének megmászni, illetve milyen területen és hogyan szeretnék továbbképezni magukat.
A nem reprezentatív kutatásban jellemzően fővárosi szakemberek (80 százalék) mondták el véleményüket, a kitöltők többsége pedig tapasztaltabb szakember, senior vagy medior full stack fejlesztő volt.
Egészséges önbizalom: a magyar IT-s a legjobb akar lenni
A megkérdezett fejlesztők nagy részét az anyagi előnyökön és a tudásszomjon túl az motiválja, hogy nagyobb szabadságuk legyen munkájuk során. Kiemelten fontos számukra az értékteremtés, a projektekre nem egyszerű kódolási feladatként tekintenek, sokkal inkább egy alkotási folyamatként. A válaszadók többsége számára kifejezetten vonzó, hogy a legjobbak között tartsák számon a szakterületükön, a sikervágy a fejlesztők 44 százaléka szerint a legjelentősebb motivációs tényező.
„Azt látjuk, hogy alapvetően háromféle karrierút áll a fejlesztők előtt: vannak, akik a lehető legszélesebb szakmai ismereteket igyekeznek megszerezni a pályájuk elején, ezt később informatikai projektek tervezésénél hasznosíthatják, például architect vagy business analyst pozíciókban. Mások inkább egy konkrét szakmai témában mélyednek el és válnak igazi szaktekintéllyé, és vannak olyan IT-szakemberek, akiket inkább a projektek humán aspektusai érdeklik, belőlük lesznek a team leadek, project managerek, product ownerek – vagy akár cégalapítók. Abszolút személyiségfüggő, hogy kinek mi válik be, de az biztos, hogy az informatikus szakma már régen nem az a zárt, rugalmatlan terület, ami az emberek fejében él”– mondja Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.
Fontos a közösség és az önfejlesztés – akár a Facebookon is
A magyar programozók emellett tisztában vannak azzal is, hogy elengedhetetlen a tudásuk folyamatos bővítése és a naprakész tudásanyag megszerzése, így a tanulás és az önfejlesztés is előkelő helyen szerepel a szakmai célok között. A felmérésben résztvevő informatikusok ehhez szívesen választják az online fellelhető ingyenes anyagokat és kurzusokat, ugyanakkor sokan kiemelték azt is, hogy ha valamilyen problémába ütköznek, gyakran fordulnak ismerőseikhez, kollégáikhoz segítségért. Elsősorban a közvetlen kommunikációt részesítik előnyben, és ha tehetik, egy kávé mellett, személyesen kérnek szakmai tanácsot a pályatársaktól.
A közösségi média meglepően népszerű a hazai fejlesztők körében, a megkérdezettek közel 62 százaléka tagja valamilyen IT-val foglalkozó Facebook csoportnak. A válaszadók szívesen használják szakmai célokra a közösségi oldalakat, aktuális híreket, eseményeket és oktatóanyagokat is gyakran osztanak meg. A LinkedInen főként az üzenetben kapott megkeresésekre válaszolnak, illetve munkakeresésre, kapcsolatépítésre használják ezt a platformot.
Képzések: a jövő kulcsterületeit tekintve még van lemaradás
A Braining Hub felmérése arra is kitért, hogy milyen területeken képeznék magukat a jövőben az IT-szakemberek. A megkérdezettek döntő többsége a programozási nyelvek (75 százalék), keretrendszerek(65 százalék), és a DevOps, konténerizáció (51 százalék) területe mellett tette le a voksát, és 1-2 napos intenzív tréningekre, néhány órás problémafókuszú interaktív workshopokra, illetve akár hónapokon át tartó, részletesebb tudást nyújtó képzésekre is szívesen beiratkoznának.
Arra a kérdésre, hogy online vagy személyesen vennének-e részt egy képzésen, kiegyenlített volt a válasz: 53 százalékuk inkább online, míg 47 százalékuk inkább személyesen képezné magát– ebből is látszik, hogymeglepően nagy az igény a személyes szakmai diskurzusra.
„Fontos megjegyezni, hogy a következő évtized kulcsterületei, a mesterséges intelligencia és a data science sem fértek fel a dobogóra a legfontosabb szakmai célok közé, napjaink „legforróbb” IT-területe, a kibervédelem pedig kifejezetten rosszul szerepelt a megkérdezett szakemberek körében. A nemzetközi tapasztalatok egyértelműen mutatják, hogy erre a tudásanyagra égető szükség lesz az előttünk álló években, így kifejezetten fontos lesz tudatosan ebbe az irányba terelni a fejlesztőket. Ebben nagy szerepe van a munkáltatóknak, akik plusz motivációként az egész IT-csapatukat elküldhetik egy-egy továbbképzésre, ezzel tulajdonképpen két legyet üthetnek egy csapásra” – hangsúlyozza Laczkó Gábor.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”