Személyi hitelek: jóval meghaladja az 1000 milliárd forintot a 2025-ös volumen

2026. 01. 06., 17:10

Tavaly novemberben is meghaladta a 90 milliárd forintot az újonnan kötött személyi hitelek volumene – derült ki a Magyar Nemzeti Bank által publikált adatokból. 2025 első 11 hónapját nézve a novemberi adat nem számít kiemelkedőnek, ugyanakkor év/év alapon így is jelentős, 30 százalékot meghaladó a bővülés – írja a Bank360.

A Magyar Nemzeti Bank frissen publikált adatai szerint 2025 novemberében 95,7 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött személyihitel-szerződések szerződéses összege. Bár ez az eredmény a tavalyi év január–novemberi időszakán belül csupán az ötödik legjobbnak számít, ugyanakkor a 2024. novemberi 73,16 milliárd forintot még így is 30,8 százalékkal múlta felül. A tavalyi év január-novemberi időszakában egyébként havonta átlagosan 93,76 milliárd forint személyi hitel került kihelyezésre, amit a most tárgyalt novemberi eredmény 2,1 százalékkal múlt felül.

A novemberi eredmény ismeretében már biztosan kijelenthető, hogy a személyi hitelek piaca 2025-ben átlépte az 1000 milliárd forintos kihelyezést, az első tizenegy hónapban ugyanis már 1031,34 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött személyi hitelek szerződéses összege. Összehasonlításképpen, 2024. január–novemberben 754,82 milliárd forint került kihelyezésre.

A szerződések száma is emelkedett: a 2025. novemberi 28 716 darab szerződés 12,6 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi 25 503-as szerződésszámot. A tavalyi év első tizenegy hónapjában összesen 324 777 darab személyihitel-szerződés köttetett, míg 2024 azonos időszakában 283 224 darab, ami 14,6 százalékos növekedést jelent. A 2024-es év egészében 304 624 személyihitel-szerződés született, amit 2025 első 11 hónapjában sikerült meghaladni (+6,6 százalék).

A megkötött szerződések összegén és számán felül az átlagos hitelösszeg is jócskán meghaladta a 2024. novemberi szintet. A szerződések összege és száma alapján azt mondhatjuk, hogy tavaly novemberben 3 332 763 forint volt az újonnan kötött személy kölcsönök átlagos hitelösszege, ami 16,2 százalékkal haladta meg a 2024. novemberi 2 868 681 forintot. A 2024-es év január-novemberében pedig az átlagos hitelösszeg 2 665 104 forint volt, amit még nagyobb mértékben, 19,2 százalékkal múlt felül a tavalyi év január-novemberében mért 3 175 527 forintos átlagos hitelösszeg.

Továbbra is stagnált a babaváró

A babaváró hitel új szerződéseinek összege 20,39 milliárd forint volt novemberben, amely a tavalyi évben átlagosnak mondható eredménynek számít. Igaz, a 2025-ös év egyébként eddigi legjobbjának számító, októberi 22,8 milliárd forintos eredményéhez képest ez 10,6 százalékos csökkenést jelent, ugyanakkor a 2025. január-novemberben mért 19,1 milliárd forintos havi átlagösszeget sikerült meghaladni (+6,8 százalék). A tavaly novemberi eredmény egyébként év/év alapon is enyhe csökkenést mutat: a 2024. novemberi 20,82 milliárd forinthoz képest 2,1 százalékos a csökkenés mértéke.

A tavalyi év január-novemberi időszakában összesen 210,15 milliárd forint babaváró hitel került kihelyezésre, ami 8,5 százalékkal maradt el a 2024 azonos időszakában kihelyezett 229,72 milliárd forinttól. A szerződésszám 1863 volt tavaly novemberben, ami ugyancsak elmaradt a 2024. novemberi 1 907 darabtól (mínusz 2,3 százalék). A tavalyi év január-novemberi időszakát nézve pedig 19 258 babaváró hitelszerződés köttetett, ami 8,8 százalékkal maradt el a 2024. január-novemberben megkötött 21 114-es szerződésszámtól.

Az év legrosszabb eredménye a munkáshitelnél

A munkáshitel a tavalyi év – és egyúttal minden idők – legrosszabb eredményét produkálta novemberben. Az egy évvel ezelőtt indult konstrukció esetében eddig a 2025. januári 9,41 milliárd forintos eredmény számított a leggyengébbnek, ám a novemberi 8,55 milliárd forintos kihelyezés még ettől is elmaradt 9,1 százalékkal. Lényegében ugyanez mondható el a szerződések számával kapcsolatban is: a novemberben megkötött 2 181 darab szerződés a tavalyi év január-novemberi időszakának leggyengébb eredményének számít, közvetlenül a januári 2426 darabot követően.

A 2025-ös év első tizenegy hónapjában egyébként 41 116 darab munkáshitel-szerződés született, a legtöbb februárban (7401 darab). A január-novemberben kihelyezett hitelösszeg 159,29 milliárd forintot tett ki. Az új szerződések szerződéses összege nem meglepő módon ugyancsak februárban érte el a legnagyobb eredményét, 28,57 milliárd forintot – ehhez képest a novemberi eredmény mintegy 70,1 százalékkal alacsonyabb.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 08., 11:15
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fontosnak tartja az igazságos és arányos közteherviselést. Jelentős vagyonnal nagyobb közteherviselési felelősség jár. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott vagyonadó-tervezet jelenlegi formájában történő bevezetését azonban a VOSZ nem támogatja, mindenekelőtt azért nem, mert az veszélyezteti a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését.
2026. 10. 08., 09:25
Mit ér a jogszabály által biztosított információhoz való jog, ha a munkavállaló a gyakorlatban nem mer élni vele? A bértranszparencia problémája valójában akkor merül fel, amikor egy munkavállaló először teszi fel a kérdést: minek alapján keresek ennyit, és mi indokolja a közöttünk fennálló bérkülönbséget? Ezeket a kérdéseket járja körül dr. Pusztay Petra ügyvéd.
2026-10-08 12:15:56
Aktuális vállalkozói kérdések, rugalmas foglalkoztatási megoldások, VR-technológia és értékes üzleti kapcsolatok – sikeresen zajlott le a VOSZ vállalkozásfejlesztési workshopja, amely október 6-án került megrendezésre Budapesten, az Anker-házban.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS