A várakozásoknak megfelelően 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot május 26-i ülésén a Monetáris Tanács.
A „fegyelem lazulására” utalhat, hogy – mint arról Varga Mihály jegybankelnök a döntést követő sajtótájékoztatón beszámolt – akadt(ak) tanácstag(ok), aki(k) elérkezettnek látták az időt az alapkamat csökkentésére, ám egyelőre kisebbségben maradt(ak).
„A beérkező adatok mérsékeltebb inflációs kilátások irányába mutatnak. Az erősebb forint, valamint a szabályozott üzemanyagárak és árréskorlátozások kivezetésének elhalasztása mérsékli az áremelkedés ütemét. Ugyanakkor a magas világpiaci energia- és nyersanyagárak felfelé mutató inflációs kockázatot jelentenek” – olvasható a döntés után kiadott MNB-közleményben.
A „tanulságot” már jól ismerjük. „A geopolitikai feszültségekből fakadó inflációs kockázatok továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A döntéshozók megítélése szerint az árstabilitás szigorú monetáris kondíciók mellett érhető el. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatok és a pénzügyi piaci folyamatok inflációs kilátásokra gyakorolt hatásait, valamint a kockázati felár csökkenésének tartósságát, melyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről.”
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”