Minden rekord megdőlt júliusban a személyi kölcsönöknél

Minden rekord megdőlt júliusban a személyi kölcsönöknél
2024. 09. 04., 09:04

Amilyen óvatossá váltak a fogyasztásban, annyira felbátorodtak a kölcsönigénylésben a magyarok. Júliusban már a személyi kölcsönt felvevők száma is csúcsot döntött. A lakáshitelek annak ellenére pörögnek, hogy a kamatok ismét emelkednek – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Tovább élénkült a lakossági hitelezés júliusban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A háztartások immár 17. hónapja zsinórban ismét nettó hitelfelvevők voltak, 125,8 milliárd forinttal haladta meg az új hitelek összege a törlesztésekét, ami kiemelkedő szám, utoljára 2022 augusztusában volt példa ennél magasabb értékre. A háztartások hitelállománya ennek köszönhetően a hetedik hónap végére 10 675,1 milliárd forintos történelmi rekordra ugrott.

Emelkednek a kamatok, mégis mennek a lakáshitelek

A lakáshitelpiac továbbra is pörög, júliusban 136,8 milliárd forint volt a szerződéses összeg, ez több mint kétéves rekord. 2022-ben ráadásul ezt csak úgy sikerült túlszárnyalni, hogy akkor még elérhető volt az MNB Zöld Otthon Programja, amely mellé CSOK-ot, és kedvezményes CSOK hitelt is lehetett igényelni – emlékeztet Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője. A támogatott hitelek most is jól mennek, a szerződéses összeg több mint negyede ilyen volt, ami azt mutatja, hogy felpörgette a gyermeket vállalók érdeklődését a megemelt összegű falusi CSOK és a januártól indult CSOK Plusz. 

A lakáshitel-szerződések száma is növekszik, 7200 fölött volt a hónapban, ami 2022 szeptembere óta a legmagasabb érték, de semmiképpen sem számít hosszabb távon kiugrónak. Az elmúlt hét és fél évben az MNB adatai szerint átlagosan havonta 7551 lakáshitel-szerződést kötöttek, és a nyári hónapokban nem volt ritka a 10 ezer fölött szerződésszám sem. Az átlagosan felvett hitelösszeg viszont egyre nagyobb, már megközelíti a 19 millió forintot, miközben a tavalyi nagy zuhanás után a szerződések száma is visszaemelkedett a korábban megszokott szint közelébe.

A lakáshiteleket annak ellenére is keresik, hogy a kamatok immár második hónapja emelkednek. Júliusban már a THM-plafon sem fogta vissza a bankokat az árazásban, egy átlagos lakáshitelnél 6,81 százalékos kamatot és 7,24 százalékos THM-et mért az MNB. 

Minden rekord megdőlt a személyi kölcsönöknél

A személyi kölcsönök kamata viszont tovább csökkent júliusban, átlagosan 17,23 százalékos volt, ami a bankok közötti verseny élénkülésére utalhat. A lakossági ügyfelek egymást taposták a kölcsönökért, csaknem 31 ezer szerződést írtak alá, amire még nem volt példa az MNB által vezetett statisztikában. A szerződéses összeg is rekordon áll, meghaladta a 80 milliárd forintot. A személyi hitel szabad felhasználású kölcsön, bármire elkölthetik, akik felveszik, a nyári hónapokban feltételezhető, hogy sokan fordítják lakásfelújítási munkálatokra, autóvásárlásra, de lehetnek olyanok is, akik a nyaralást finanszírozták ebből.

A babaváró hitel piaca az év eleji szigorítás ellenére stabil maradt. Az sem vetette vissza a párok hitelfelvételi kedvét, hogy sokat foglalkozott a média a babaváró támogatás feltételeit nem teljesítőkre váró hatalmas büntetésekkel. Júliusban 1955 szerződést kötöttek a bankok fiatal házaspárokkal, ez az 1900–2000 körüli havi szerződésszám egész évben jellemző volt. A folyósított összeg 21,3 milliárd forint volt, ami azt jelenti, hogy a többség a maximális 11 millió forintos hitelt kérte. 

A nyaralás szempontjából legnépszerűbb nyári hónap alaposan megcsapolta a lakosság folyószámláit is. A betétek állománya mintegy 120 milliárd forinttal csökkent, és sokak számlája zárhatta mínuszban a hónapot. A folyószámlahitelek állománya ugyanis tavaly október óta nem látott csúcson, 266,2 milliárd forinton tetőzött.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 08., 11:15
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fontosnak tartja az igazságos és arányos közteherviselést. Jelentős vagyonnal nagyobb közteherviselési felelősség jár. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott vagyonadó-tervezet jelenlegi formájában történő bevezetését azonban a VOSZ nem támogatja, mindenekelőtt azért nem, mert az veszélyezteti a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését.
2026. 10. 08., 09:25
Mit ér a jogszabály által biztosított információhoz való jog, ha a munkavállaló a gyakorlatban nem mer élni vele? A bértranszparencia problémája valójában akkor merül fel, amikor egy munkavállaló először teszi fel a kérdést: minek alapján keresek ennyit, és mi indokolja a közöttünk fennálló bérkülönbséget? Ezeket a kérdéseket járja körül dr. Pusztay Petra ügyvéd.
2026-10-08 12:15:56
Aktuális vállalkozói kérdések, rugalmas foglalkoztatási megoldások, VR-technológia és értékes üzleti kapcsolatok – sikeresen zajlott le a VOSZ vállalkozásfejlesztési workshopja, amely október 6-án került megrendezésre Budapesten, az Anker-házban.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS