Megfeleződtek a kamatok, jöhet a hitelkiváltás ideje

2024. 01. 05., 14:10

A tavaly januári csúcsok óta hatalmas mértékben csökkent az összes olyan mutató, amely meghatározza Magyarországon a banki hitelek kamatát. Ha folytatódik ez a folyamat, akkor érdemes lesz elgondolkozni a hitelkiváltáson mindenkinek, aki most még kamatstopban van, vagy a magas kamatok idején, 2022 végén, 2023-ban vett fel kölcsönt – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Egy évvel ezelőtt voltak csúcson a magyarországi bankhitelek referenciakamatai, azaz azok az értékek, amelyek alapján meghatározzák a pénzintézetek a kölcsönök kamatait. A hosszú kamatperiódusú kölcsönök alapmutatói, az úgynevezett BIRS-fixingek 2023 első munkanapján 13,9-9,43 százalék között álltak, a legrövidebb, kétéves kamatperiódusú hitelhez tartozó ráta volt a legmagasabb, a húszéves BIRS volt a legalacsonyabb. Jelenleg ezek a mutatók 6,60-5,91 százalék között vannak. Minden kamatperiódusnál jó néhány százalékpontot csökkent a referenciakamat, és egyre kisebb a különbség a rövidebb és a hosszabb lejáratok között.

A BIRS mellett a magyar államkötvények hozamát is használják a bankok több hitel referenciakamatként. A hozamcsökkenés itt is hatalmas. A babaváró támogatás és a legtöbb támogatott hitel referenciarátájaként megadott ötéves hozam például a tavaly januárban felvett hiteleknél még 10,64 százalékon állt, a most januáriaknál már csak 7,19 százalékos lesz, és ez tovább csökkenhet majd, hiszen az ötéves állampapírok a piacon az év utolsó munkanapján bőven 6 százalék alatti hozammal forogtak. A hozamgörbe pedig egyre egyenesebb, a rövid futamidejű állampapírok kamata alig magasabb már a húszéves kötvényekénél.

Olcsóbbak lesznek a kölcsönök

Ez a tendencia várhatóan azzal jár, hogy folyamatosan csökkennek majd a hitelek kamatai. Rásegít erre az is, hogy a kormány kamatplafont kezdeményezett 2022. október 9-től a lakáshiteleknél, és ezt az összes bank vállalta. A lakáshitelek maximális THM-je ez alapján 8,5 százalék lett, majd 2024. január 1-től 7,3 százalék. A gyorsan csökkenő BIRS miatt egyébként még így is marad a bankoknak a hiteleken marzsuk (a ténylegesen felszámított kamat és a BIRS különbsége, ebből lesz végül a bankoknak nyereségük a költségeik levonása után).

Szintén sokat csökkent a bankközi kamatláb, a BUBOR. A múlt év elején még az egynapos kamat 18 százalékon állt (azonos volt a jegybanki irányadó kamattal), az idén már csak 10,75 százalékos, vagyis annyire az alapkamat csökkent. A három hónapos BUBOR 16,21 százalékról 10 százalék alá süllyedt, az egyéves mutató pedig 15,25-ről 9 százalék alá. Ez főleg a cégeknek jó hír, hiszen a piaci alapú vállalati hitelek kamatait jellemzően a BUBOR-hoz kötik.

Emellett fellélegezhetnek azok is, akik annak idején rövid kamatperiódusú hitelt vettek fel, vagy a három hónapos BUBOR-hoz igazodva fizették a forintosított deviza alapú lakáshiteleiket, és most kamatstopban vannak. A kamatstop a lakossági jelzálogadósoknak elvileg júliusig, a kkv-nak pedig áprilisig még megmarad, de ha megszűnik, akkor az új BUBOR alapján árazódnak majd át ezek a hiteleik.

Lassan érdemes lesz hitelkiváltáson gondolkozni

Az egyre olcsóbbá váló hitelajánlatokat érdemes figyelni azoknak, akik 2023-ban magas kamatok mellett adósodtak el, és azoknak is, akiknél véget érhet majd a kamatstop, és azután szeretnének egy kiszámíthatóbb, biztonságosabb kamatozású hitelt fizetni a meglévő helyett.

A döntésnél nemcsak azt kell megfontolni, hogy mennyivel lesz alacsonyabb az új hitel havi törlesztőrészlete a régihez képest, hanem az is, mennyibe kerül a hitelkiváltás - hívja fel a figyelmet Herman Bernadett, a Bank360.hu vezető szakértője. A piaci alapú jelzálogkölcsönöknél például a végtörlesztés akár 2 százalékos díjjal is járhat, a minősített fogyasztóbarát lakáshiteleknél viszont legfeljebb 1 százalékot kérhetnek el a bankok. A folyósításnak is lehetnek költségei, a folyósítási díj mellett általában az értékbecslésért és a közjegyző közreműködéséért is fizetni kell. Az összes költség a meglévő és az új hitel feltételeitől függően akár a tőketartozás 2-5 százalékát is felemésztheti.

Ez persze akár egyetlen év alatt is megtérülhet, ha a THM ugyanennyi százalékponttal alacsonyabb, de ha kevesebb, például csak 2-3 százalékpont a különbség, akkor is két év alatt alatt visszajöhet a hitelkiváltás ára. Magas, 10 százalék fölötti THM mellett nagyjából 50 ezer család vett fel tavaly és 2022 vége felé lakáshitelt több mint 510 milliárd forint értékben, ennek a 22,5 százaléka támogatott kölcsön volt. Az utóbbit biztosan nem éri meg kiváltani, de a maradék nagyjából 400 milliárdnyi kölcsönre az idén már érdemes keresni a jobb ajánlatokat.

Fontos a jó időzítés

Az átlagos lakáshitelösszeg 2023-ban 10 millió forint körül alakult. Tavaly januárban az átlagos THM egy ilyen kölcsönnél 10,76 százalékos volt. Ha ezt most kiváltja valaki a 7,3 százalékos THM-es új lakáshitelre, nagyjából 300 ezer forintnyi kamatot spórol meg csak az idén, ami havonta 25 ezer forintot jelenthet a törlesztőrészletben.

A Bank360.hu szakértője szerint fontos az időzítés is, hiszen minél alacsonyabb kamat mellett váltja ki valaki a hitelét, annál jobban járhat, és a kamatok még mehetnek lejjebb. Ha korábban lép egy lakáshiteles, akkor kisebb kamatkedvezményt érhet el, és másodjára is kiváltani a hitelt már nem biztos, hogy megéri majd a magas költségek miatt.

Túl sokáig várni azonban szintén nem érdemes, mert addig is a magas kamatokat kell fizetni. Amikor tehát nem várható már további számottevő kamatcsökkenés, jó döntés lehet keresni egy újabb, olcsóbb lakáshitelt a meglévő helyett.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 08., 11:15
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fontosnak tartja az igazságos és arányos közteherviselést. Jelentős vagyonnal nagyobb közteherviselési felelősség jár. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott vagyonadó-tervezet jelenlegi formájában történő bevezetését azonban a VOSZ nem támogatja, mindenekelőtt azért nem, mert az veszélyezteti a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését.
2026. 10. 08., 09:25
Mit ér a jogszabály által biztosított információhoz való jog, ha a munkavállaló a gyakorlatban nem mer élni vele? A bértranszparencia problémája valójában akkor merül fel, amikor egy munkavállaló először teszi fel a kérdést: minek alapján keresek ennyit, és mi indokolja a közöttünk fennálló bérkülönbséget? Ezeket a kérdéseket járja körül dr. Pusztay Petra ügyvéd.
2026-10-08 12:15:56
Aktuális vállalkozói kérdések, rugalmas foglalkoztatási megoldások, VR-technológia és értékes üzleti kapcsolatok – sikeresen zajlott le a VOSZ vállalkozásfejlesztési workshopja, amely október 6-án került megrendezésre Budapesten, az Anker-házban.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS