Csúcsot döntöttek a bankok 2024-ben: lakáshitelből 1351 milliárd, személyi kölcsönből csaknem 820 milliárd forint volt az új szerződések összege. A lakásárak emelkedése, a korábbi magas infláció hatása és az elhalasztott kereslet is szerepet játszhatott a rekordokban. Az idén is erős évre számíthatnak a bankok, amelyek már új támogatott kölcsönöket, például munkáshitelt is kínálhatnak az ügyfeleknek – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Rekordot döntött a lakosság banki hitelállománya. 2024 végén már több mint 11100 milliárd forinttal tartoztak a családok a pénzintézeteknek, 950 milliárd forinttal többel, mint az év elején. Volt már ennél nagyobb mértékű éves hitelnövekmény is a 2008-as hitelválság előtti években és 2018-2020 között, tavaly viszont a lakosság szorgosan törlesztett is, miközben korábban nem látott mennyiségben vett fel új kölcsönöket – írja a Bank360.hu.
Soha nem adtak még el akkora összegű lakáshitelt a bankok, mint 2024-ben. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 1351,4 milliárd forint volt az új kölcsönök szerződéses összege, ez bőven több mint a kétszerese a 2023-as évinek, de még a korábbi rekord esztendőnek 2021-nek a 1303,1 milliárdos értékét is meghaladta. A piac egész évben jól pörgött, áprilistól minden hónapban meghaladta az új hitelek összege a 100 milliárd forintot. A támogatott kölcsönök is szépen fogytak, a statisztika szerint a CSOK Plusz és a falusi CSOK mellé kapható hitel tehette ki az új hitelek mintegy negyedét.
Főleg használt lakást vettek hitelből
A lakáshitelek több mint háromnegyedét használt lakás vásárlására vették fel, a tizedét új lakásra. Építésre és bővítésre kevesebb mint 100 milliárd forintot fordítottak, felújításra pedig 45,3 milliárd ment el. Egyéb célra – például hitelkiváltás – mindössze 26 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel. 2025-ben növekedhet a felújításra felvett kölcsönök összege, ugyanis két ilyen támogatás is fut már, amelyekben kedvezményesen lehet több milliós hitelhez jutni erre a célra.
A lakáshitelezés általában véve is erős lehet az idén. Az ingatlanok ára ugyanis emelkedik, emiatt a vásárlóknak több hitelre lehet szükségük. Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője szerint a tranzakciók száma is megugorhat, miután ezer milliárd forintos nagyságrendben vásárolhatnak ingatlanokat a nagyobb nyugdíjpénztári megtakarítással rendelkezők és a kamatforduló után a Prémium Magyar Állampapírból (PMÁP) kiszálló befektetők.
Tavaly összesen valamivel több mint 75 ezer lakáshitelszerződést írtak alá, ami nem számít kiemelkedően soknak, az átlagos hitelösszeg viszont magas volt, megközelítette a 18 millió forintot. Az év elején még csak 13,7 millió forint volt az átlagos hitelösszeg, az év végén már 19,5 millió, a növekedés a lakásárak emelkedése miatt az idén is folytatódhat. A hitelfelvevők száma szintén nőhet, ha a lakosság a korábbi állampapír helyett ingatlanbefektetést választ.
A lakáshitelek átlagos kamatai tavaly 6,5–6,6 százalék körüli szintre süllyedtek, az átlagos THM-ek jellemzően valamivel 7 százalék fölött alakultak, bár volt két hónap, május és december, amikor minimálisan 7 százalék alá süllyedtek. Az év elején azonban a referenciakamatok emelkedtek, emiatt több bank emelte a lakáshitelei kamatát, az új esztendő első hónapjaiban tehát nem lehet arra számítani, hogy a tavalyinál olcsóbban jutnak majd lakáshitelhez a vásárlók.
Már 3 milliós egy átlagos személyi kölcsön
Nem maradt el a rekord a személyi kölcsönöknél sem. 2025-ben az új szerződések összege megközelítette a 820 milliárd forintot, ami több mint a másfélszerese a 2023-asnak. Csaknem 305 ezer új szerződést írtak alá, ez is rekord, egy átlagos hitel az év végén már 3 millió forint körül volt. Pedig a személyi kölcsön még mindig nem olcsó, 16,41 százalékos kamat és 16,67 százalékos THM szerepelt decemberben egy átlagos szerződésben.
Decemberben a folyósított hitelek együttes összege valamivel alacsonyabb volt a korábbi hónapokban megszokottnál, 64,17 milliárd forint. A megelőző hónapokban 70-80 milliárd forint közötti folyósítást mértek.
A minden évben tapasztalható szezonalitás mellett a csökkenés egyik oka lehetett, hogy az ünnepek miatt a bankok kevesebbet voltak nyitva, de az is lehetséges, hogy több család az idei évre halasztotta a hitelfelvételt, hiszen több kedvező konstrukció vált elérhetővé. 2025 januárjától ugyanis elindult a fiataloknak szóló 4 milliós és kamatmentes munkáshitel, a vidéki otthonfelújítási támogatás, és a babavárónál is lazítottak a korhatáron, a korábbi szabályozással szemben 2025-től a feleség 35 éves koráig igényelhető a hitel.
A babaváró támogatást tavaly 23 815 házaspár vette fel, december volt a legerősebb hónap, akkor több mint 2700-an igényelték a hitelt. Összesen 259,2 milliárd forintot folyósítottak a fiatal házaspároknak, vagyis jóformán mindenki a maximális 11 millió forintos összeget igényelte.
A karácsony megcsapolta a pénztárcákat
Az is kiderül a statisztikákból, hogy az áruhitelek mennyisége szokás szerint az év végére megugrott. Novemberben 5,72 milliárd forinton tetőzött a szerződéses összeg, de decemberben is felvett a lakosság csaknem 4,3 milliárdnyit ebből a hiteltípusból. A karácsonyi költekezés a hitelkártyás és folyószámlahiteles ügyfelek számláin is látszik. A folyószámlahitelek szerződéses összege 321 milliárd forint fölé emelkedett, ami 8,5 éves rekord. Ebből 161,6 milliárd volt a kamatozó hitelkártyakövetelés, ami történelmi csúcs.
Ezek a hitelek viszont kivétel nélkül nagyon drágák. Az áruhitelek átlagos kamata decemberben 13-14 százalékos volt még úgy is, hogy sokan kihasználhatták a nulla százalékos THM-es akciókat.
A folyószámlahitelek átlagos kamata 21,49, a hitelkártyáké 21,62 százalékos volt. Ilyen magas kamatok mellett nagyon kockázatos eladósodni, aki rendszeresen mínuszba kerül a hónapok végére, annak érdemes lehet ezeknél olcsóbb személyi kölcsönnel kiváltania a folyószámlahitelét vagy a hitelkártya-tartozását – tanácsolja Herman Bernadett.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”