Gergely Péter: Újabb adat bizonyítja, hogy elfogyott a családok tartaléka

2024. 01. 17., 18:10

Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az, hogy tavaly november végére héthavi mélypontra esett a hitelkártya-tartozás összege, nem feltétlenül jelent fordulatot – a trendek szerint a novemberi „megpihenést” erőteljesebb karácsonyi eladósodás követte.

Bár hét hónapos mélypontra jutott, ám éves szinten még így is 5 százalékot meghaladó mértékben, 151,7 milliárd forintra nőtt 2023 novemberére a magyar lakosság hitelkártya-tartozása – hívta fel a figyelmet Gergely Péter.

130 ezer forint felett az átlagos tartozás

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a 2023. évi összegekhez hasonló mértékű kártyatartozásokkal hónapokon keresztül utoljára 2014-ben bírtak a magyar háztartások, ám akkoriban a forgalomban lévő hitelkártyák száma még meghaladta az 1,41 millió darabot.

Az elmúlt év őszén, 2023 szeptemberében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint viszont 400 ezerrel kevesebb, 1,11 millió hitelkártya volt csak forgalomban. Ennek köszönhetően az egy kártyára jutó hitelkártya-tartozás 2023-ban már stabilan 130 000 forint fölött volt. A fentieknek köszönhetően az egy kártyára jutó tartozás növekedése értelemszerűen lepipálta a teljes tartozás bővülési ütemét, egész évben 10 százalék felett volt – csak a novemberi csökkenésnek köszönhetően szorult hajszállal ezen szint alá.

Nem egészséges irányba tolódott az adósság

A másik fontos különbség az egy évtizedes adatokhoz képest, hogy a folyószámla jellegű hiteleken belül a hitelkártya-tartozások 2014-ben csak a teljes tartozás átlagosan 42 százalékát adták, idén azonban 100-ból 48-49 forint olyan tartozás, amit a türelmi idő letelte után nem törlesztettek az adósok – hívta fel a figyelmet a Gergely Péter.

Ez azért „veszélyesebb”, mint a folyószámla-tartozások felfutása, mert míg a folyószámlahitel-tartozásokat a hónap során a számlákra érkező pénzek (fizetések) automatikusan törlesztik, addig a határidőre nem fizetett hitelkártya-tartozás csak akkor csökken, ha az ügyfél befizetést teljesít, addig hónapról-hónapra görgetve ketyeg a havi 2-3 százalékos hitelkamat.

A pénzügyi szakértő emlékeztetett, hogy a hitelkártya-tartozások esetében az ügyfelek hitelterhe az előző félév utolsó hónapjának első napján érvényes jegybanki alapkamat 39 százalékkal megnövelt értéke lehet, azaz az első hat hónapban akár 50,5 százalékkal is kamatozhatnak a hitelkártya-tartozások. A szakértő szerint a bankok ennek ellenére az elmúlt időszakban nem használták ki a jogszabály adta lehetőségeket, de a stabilan 25-35 százalékos éves kamatok sem számítanak alacsonynak.

Nem biztos, hogy fellélegezhetünk

Gergely Péter szerint a hitelkártya-tartozások elmúlt hónapokban tapasztalt növekedése egyértelműen azt mutatta, hogy a családok a magas infláció miatt kifeszített helyzetüket a fennálló hitellehetőségek aktívabb kihasználásával próbálták ellensúlyozni. Bár a pénzromlás meredeken csökkent, és a háztartások anyagi helyzete javult, a novemberi kedvezőbb hitelkártya-tartozás adat nem feltétlenül jelenti már ennek statisztikában történő megjelenését.

A szakértő szerint önmagában az a tény, hogy az októberi 151,7 milliárd forintról novemberre 144,6 milliárd forintra csökkent a hitelkártya-tulajdonosok tartozása, nem meglepetés hiszen az azt megelőző tíz évből nyolc alkalommal is csökkent a karácsonyt megelőző hónapban a fennálló hitelkártya-tartozás – egyfajta felkészülésként a karácsonyi időszakra.

A statisztikák szerint viszont utoljára 2016-ban volt példa arra, hogy az év utolsó hónapjában az ügyfelek kevesebb pénzzel tartozzanak a bankoknak, mint az adott év novemberében – ez pedig azt vetíti előre, hogy 2023-at is csúcson zárhatja a hitelkártya-tartozás. Fellélegezni csak akkor lehet, ha a csökkenő trend több hónapon keresztül fennmarad – vélekedett a szakértő.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-15 13:25:00
Magyarországon elsősorban Budapest, valamint több egyetemváros lehet érintett, miközben az uniós csomag másik fontos iránya a lakáskínálat bővítése, az engedélyezés gyorsítása és a bérlakásfejlesztések ösztönzése.
2026-09-15 09:25:00
A korlátolt felelősségű társaság tagjának a cégben egy vagy több üzletrésze lehet. Bizonyos esetekben a társaság az üzletrész bevonásáról dönthet. A legfontosabb tudnvalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS