Egy nap alatt hét bank emelte meg a hitelkamatait

2022. 02. 02., 16:53

Ott folytatták a bankok februárban, ahol januárban abbahagyták: kamatemelésekkel. A változások a lakáshitelek és a személyi kölcsönök árazását is érintették. Akad egészen meghökkentő, csaknem 10 százalékos mértékű drágulás is. Arra is van példa, hogy a módosítások nyomán a hosszabb kamatperiódusú hitelek olcsóbbá váltak, mint a kevésbé kiszámíthatóak.

A bankok többsége általában a hónap első munkanapján teszi közzé az aktuális kamatkondicióit, de ez a sorozatos kamatemelések miatt az elmúlt hetekben már hóközi módosításokba is átcsapott. A kamatemelések februárban is folytatódnak, a hónap első napján több nagybank is drágított a hitelein. A kamatokon kívüli feltételek is sok konstrukciónál megváltoztak, aminek hatására egyes hitelek már egészen más jövedelemmel vagy garantált átutalással vehetők igénybe – derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.

Személyi kölcsönök

A személyi kölcsönöknél nagy volt a mozgás. Az Erste Bank fogyasztóbarát személyi kölcsöne kismértékben, 0,14–0,17 százalékponttal drágult, így 14,40 és 14,61 százalékos ügyleti kamattal számolhatnak az igénylők februártól. 

MKB Bank ennél nagyobb mértékű drágulásról döntött. A Mosoly személyi kölcsön ügyleti kamata az eddigi 12,99 százalékos ügyleti kamatról 22,49 százalékra emelkedett, ami 9,50 százalékpontos emelkedést jelent. Ezekhez a feltételekhez legalább nettó 100 ezer forintos jövedelmet kell igazolni. Szintén jelentős mértékben drágult a 150 ezer forintos nettó jövedelemmel elérhető személyi hitel: 8,99 százalékról 17,99 százalékra, ami 9 százalékpontos drágulásnak felel meg (igaz, korábban nettó 200 ezer forintot kellett igazolni az igényléshez). A magasabb, nettó 350 ezer forintos jövedelemmel elérhető személyi kölcsön 4 százalékponttal lett drágább február 1-jétől, így a kamat 6,99 százalékról 10,99 százalékra emelkedett. A legkedvezőbb, 6,99 százalékos ügyleti kamat eléréséhez legalább nettó 600 ezer forint jövedelem szükséges - korábban ez a jövedelemsáv nem szerepelt a feltételek között. 

Szintén az MKB Banknál változott a fogyasztóbarát személyi hitel kamata is, 10,99 százalékról 11,99 százalékra. Ennél a konstrukciónál a jövedelmi sávok megszűntek.

Lakáshitelek

A Budapest Bank 5 éves kamatperiódusú lakáshiteleinek az ügyleti kamata 0,40–0,55 százalékpont mértékben emelkedett, de még így sem érik el a 6 százalékos értéket.

A MagNet Bank jelzáloghiteleinek a kamata 0,90 százalékponttal emelkedett, ötéves és 10 éves kamatperiódusnál is. A kamatsávok a felvett hitelösszeg függvényében változnak – ahhoz, hogy még 6 százalék alatti ügyleti kamattal vehessünk fel lakáshitelt, legalább 15 millió forint igénylésére van szükség. A rövidebb kamatperiódusú, hathavonta változó kamatú hitelnél 0,28 százalékpontos volt a drágulás mértéke. 

Az OTP Bank a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél hajtott végre 0,50 százalékpontos emelést, függetlenül a kamatperiódus hosszától, így az ügyleti kamatok egyforma mértékben változtak minden hitelösszeg sávnál. Februártól 9 százalék feletti ügyleti kamatra számíthatnak azok, akik 7 millió forint alatti hitelösszeget vesznek fel, fix 10 éves kamatperiódus esetén 9,25 százalék, fix 20 éves kamatperiódus esetén pedig 9,35 százalék az ügyleti kamat. Magasabb hitelösszeg választása esetén ennél valamivel kedvezőbbek a feltételek: 7–13 millió forint között 8,75 és 8,85 százalék, 13-31 millió forint között 8,50 és 8,60 százalék, 31 millió forint felett pedig 7,85 és 7,95 százalék az ügyleti kamat február 1-jétől. 

A Raiffeisen Bank jelzáloghitelei is drágultak, érdekesség azonban, hogy a változás után a kiszámíthatóbb, 10 éves kamatperiódusú kölcsönök kamata alacsonyabb (6,54 és 8,54 százalék), mint az ötéves kamatperiódusú hiteleké (6,74 és 8,74 százalék). Ez a lakáscélú hitelekre és a szabad felhasználású konstrukciókra is érvényes. A változások az alábbiak voltak:

– 6 hónapos kamatperiódusnál a drágulás mértéke 0,28 százalékpont, így 4,37 százalékról 4,65 százalékra emelkedett,

– 5 éves kamatperiódusnál a drágulás mértéke 0,35 százalékpont,

– 10 éves kamatperiódusnál a drágulás mértéke 0,15 százalékpont,

– fix kamatozás választása esetén a drágulás mértéke 0,35 százalékpont.

A Takarékbank is módosította a jelzáloghitelek ügyleti kamatát, ami a fogyasztóbarát lakáshiteleket érintette. Ötéves kamatperiódusnál a változás mértéke 0,14 százalékpont volt, így az ügyleti kamat 7,76 százalékról 7,90 százalékra emelkedett. 10 éves kamatperiódusnál ennél nagyobb mértékű volt a változás – ellentétben a Raiffeisen Bankkal –, 0,17 százalékpont. Az ügyleti kamat így 7,94 százalékról 8,11 százalékra emelkedett. A fix kamatozású konstrukció kamata pedig még ennél nagyobb ütemben emelkedett, 0,25 százalékponttal, 8,06 százalékról 8,31 százalékra. 

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 08., 11:15
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fontosnak tartja az igazságos és arányos közteherviselést. Jelentős vagyonnal nagyobb közteherviselési felelősség jár. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott vagyonadó-tervezet jelenlegi formájában történő bevezetését azonban a VOSZ nem támogatja, mindenekelőtt azért nem, mert az veszélyezteti a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését.
2026. 10. 08., 09:25
Mit ér a jogszabály által biztosított információhoz való jog, ha a munkavállaló a gyakorlatban nem mer élni vele? A bértranszparencia problémája valójában akkor merül fel, amikor egy munkavállaló először teszi fel a kérdést: minek alapján keresek ennyit, és mi indokolja a közöttünk fennálló bérkülönbséget? Ezeket a kérdéseket járja körül dr. Pusztay Petra ügyvéd.
2026-10-08 12:15:56
Aktuális vállalkozói kérdések, rugalmas foglalkoztatási megoldások, VR-technológia és értékes üzleti kapcsolatok – sikeresen zajlott le a VOSZ vállalkozásfejlesztési workshopja, amely október 6-án került megrendezésre Budapesten, az Anker-házban.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS