Módosul az építési törvény: szigorodnak a környezetvédelmi szabályok, megszűnik az építőanyag-export korlátozása

2026. 09. 28., 14:25

Elfogadta az Országgyűlés az építési szabályok módosítását: szigorodnak a környezetvédelmi szabályok megsértésének szankciói. Jogsértés esetén hat hónapig nem adhatnak ki új építési vagy létesítési engedélyt az érintett projektben. Új szabályok vonatkoznak az építési anyagok kivitelére is.

Az Országgyűlés elfogadta a kormány előterjesztését az építési törvény módosításáról, amivel szigorúbb környezetvédelmi szabályok léptek életbe. Mostantól környezet- vagy természetvédelmi jogsértés esetén fel kell függeszteni az építési engedélyezési eljárást – olvasható a kormány.hu-n megjelent közleményben. „Láttuk, milyen következményei voltak az elmúlt években annak, hogy semmi nem történt, amikor egy kiemelt beruházás során környezetvédelmi szabályokat sértettek meg. Ennek véget vetünk most” – mondta a lépést bejelentő videójában Magyar Péter miniszterelnök.

Az építési engedélyezési eljárás felfüggesztése mellett mostantól előírhatják, hogy környezetvédelmi jogsértés esetén a jogsértő állapot megszüntetéséig, de legalább hat hónapig, ne lehessen új építési vagy létesítési engedélyt kiadni a beruházáshoz.

„Otthon Start beruházások”

A törvénymódosítás külön kiterjed a fix 3 százalékos Otthon Start hitelprogrammal összefüggő kiemelt beruházásokra. Ezek az építkezések ugyanis több esetben kiemelt beruházásnak minősültek, ezért ezek részletszabályait össze kell hangolni a környezetvédelmi intézkedések szigorításával. Másrészt a kormány szeretné összehangolni az Otthon Start programos beruházásokat az új Lakásépítési Programjával. Az új program részletszabályainak kidolgozása, és az előző kormány által támogatott beruházások bevonása több hónapot is igénybe vehet, ezért van szükség ebben az esetben átmeneti rendelkezésekre – magyarázza a közlemény.

Megszűnik az építési anyagok exportjának korlátozása

Döntött az Országgyűlés a kormány előterjesztésére arról is, hogy felszámolja az építőanyagok exportjára vonatkozó regisztrációs eljárást. Az előző kormány még 2021-ben vezette be az exportkorlátozást, ennek keretében a kivitelt tervező cégeknek kötelező volt bejelenteni exportszándékukat a kormány felé, az állam pedig elővásárlási joggal élhetett az érintett termékekre.

Az Európai Unió Bírósága szerint az eljárás sértette az uniós jogot, mivel korlátozta az áruk szabad mozgását. Az előző kormány azonban nem vonta vissza a törvényt, ezért az ügyben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított.

Az építési törvény módosításával ez az exportkorlátozó mechanizmus kikerül a magyar jogrendszerből. Nem lesz kötelező bejelenteni, ha valaki építési anyagokat exportálna, és nem lesz lehetősége az államnak ebbe beleavatkozni, ahogyan megszűnik az állam elővásárlási joga is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS