Óriási a baj: kényszer- és gyerekmunka fertőzi az akkumulátor ágazatot

Óriási a baj: kényszer- és gyerekmunka fertőzi az akkumulátor ágazatot
Gábor János  |  2024. 09. 16., 13:16

Emberi jogi visszaélések tömegét tárta fel egy friss kutatás, amely szerint az akkumulátorgyártás ellátási láncának 75 százalékában elterjedt a kényszermunka és a gyerekmunka.

Az Infyos The Engineer által idézett felmérése szerint a globális akkumulátorgyártás 75 százalékát adó vállalatok kapcsolatban állnak olyan beszállítókkal, amelyek súlyos emberi jogi visszaélésekkel vádolhatók. A kutatás egy mesterséges intelligenciával működő kockázatértékelő platform segítségével készült, többezer kormányzati adatbázis, civil szervezetek által szolgáltatott jelentések, sajtóhírek és közösségi média források feldolgozásával.

Az Infyos AI-alapú platformja olyan jelentős szereplőkkel működik együtt, mint a megújuló energiaforrásokat alkalmazó cégek és autógyártók, hogy nyílt forrású adatokat kombináljanak belső információkkal. Ezáltal képesek feltárni, hogy az ügyfelek ellátási láncában hol lehetnek visszaélések, és mely cégekkel állnak kapcsolatban, amelyek ellen emberi jogi vádak merültek fel.

„Olyan rendszert hoztunk létre, ami pontos adatokat szolgáltat az akkumulátoripar bonyolultsága ellenére, és ami még fontosabb: konkrét lépéseket tesz lehetővé a beszállítókkal való együttműködéshez a kockázatok csökkentése érdekében” – magyarázta a cég társalapító műszaki igazgatója. Tony To szerint a rendszer legfőbb előnye, hogy képes átlátható és egyértelmű megoldásokat kínálni a vállalatok számára.

Kényszermunka és gyerekmunka az ágazatban

A kutatás különféle emberi jogi visszaélésekre hívta fel a figyelmet: az embereket kényszermunkára fogják lítium-finomító üzemekben, szinte bármiféle fizetés nélkül, de az is előfordul, hogy mindössze ötéves gyerekek dolgoznak kobalt bányákban. Az Infyos szerint a súlyos jogsértések leginkább olyan erőforrásokban gazdag országokban történnek, ahol a kormányzat gyenge vagy korrupt. A legsúlyosabb vádak Kínához, különösen a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területhez (XUAR) kapcsolódnak, ahol a nyersanyagokat bányászó és finomító cégek állítólag jogsértéseket követnek el, mégis, ezek az anyagok globálisan értékesített akkumulátorokban végzik.

Az elektromos járművek és az akkumulátorok gyártóinak ellátási lánca rendkívül összetett: akár tízezer beszállítóval is kapcsolatban állhatnak, amelyek között nehéz nyomon követni az emberi jogi kockázatokat. A leggyakoribb visszaélések az ellátási lánc kezdeti szakaszaiban, a nyersanyagok bányászatánál és finomításánál fordulnak elő, ami megnehezíti az akkumulátorokat vásárló vállalatok számára a kockázatok azonosítását.

„A legtöbb akkumulátorgyártó és ügyfeleik, beleértve az autógyártókat és az energiatároló rendszereket fejlesztő cégeket, még mindig nem rendelkeznek teljes körű ellátási lánc felügyelettel – hangsúlyozta Sarah Montgomery, az Infyos társalapító-vezérigazgatója. Az ellátási lánc átláthatatlansága és a jogi követelmények bonyolultsága miatt a jelenlegi módszerek, mint az ESG auditok, már elavultak.”

Európában és az Egyesült Államokban a probléma kezelése nélkül a vállalatok megsérthetik a jelenlegi és jövőbeli jogszabályokat, ami akadályozhatja az akkumulátorpiacba irányuló befektetéseket, pedig ezek összege 2030-ra várhatóan eléri az 500 milliárd dollárt.

Az EU Akkumulátor-szabályozása és az amerikai Ujgur Kényszermunka Megelőzési Törvény (UFLPA) célja, hogy kezelje az akkumulátorok ellátási láncában tapasztalható emberi jogi és környezeti hatásokat. Az UFLPA megtiltja a Hszincsiangban kényszermunkával előállított termékek importját, míg Európa is hasonló kényszermunka-tilalmat vezet be, és javaslatot terjeszt elő a brit Modern Slavery Act megsértéséért járó bírságok jelentős növelésére.

A kiemelt kép AI-val generált illusztráció. Forrás: Freepik

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-11-12 20:55:00
Nominális értelemben az előző havihoz képest országosan 1,1, Budapesten 1,3 százalékkal mérséklődtek a lakbérek 2026 októberében. Az egy évvel korábbinál országosan 5,5, Budapesten 5,0 százalékkal voltak magasabbak a kínálati bérleti díjak a KSH-igatlan.com lakbérindex szerint.
2026-11-12 18:25:00
Több mint 3300 hazai mikro és kisvállalkozás részesül vissza nem térítendő támogatásban a DIMOP Plusz program két pályázatán, összesen 30,7 milliárd forintból. A nyertes cégek vállalkozásonként 3 és 12 millió forintot, akár 90 százalékos intenzitással fordíthatnak digitális fejlesztésekre – tájékoztatott a Tudományos és Technológiai Minisztérium.
2026-11-12 14:40:00
Októberben az Otthon Start megszűnése előtti hajrá élénkítette a lakáspiacot. A 3 százalékos fix kamatú hitelt csak az október 31-ig megkötött adásvételekhez lehetett igényelni, ezért sok vevő előre hozta a vásárlást. A nagyobb érdeklődés ellenére a lakások lassabban keltek el, mint egy éve, és az eladóknak többet kellett engedniük az árból – derül ki a Duna House Barométer októberi adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS