
Olyan technológiát fejlesztenek, amely az akkumulátor bezúzása helyett automatizált módon válogatja szét a még használható cellákat. Ez jelentősen növeli az alapanyagok visszanyerési arányát.
Az elektromos autók elterjedésével párhuzamosan egyre sürgetőbb kérdéssé válik a kérdés, hogy mi történjen a kiszolgált, de még korántsem értéktelen akkumulátorokkal. Eddig a legtöbb elöregedett egység a darálóban végezte, ám egy új német fejlesztés alapjaiban változtathatja meg az iparági gyakorlatot. A RoB@t2Cell néven indított projekt kutatói olyan robotizált platformot alkottak, amely képes eldönteni, hogy egy-egy cella alkalmas-e a további működésre, vagy végleg megérett az újrahasznosításra.
A stuttgarti Fraunhofer Gyártástechnológiai és Automatizálási Intézet szakembereinek vezetésével zajló munka a hagyományos megsemmisítéssel szemben a „második élet” lehetőségét kínálja a komponenseknek. A rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy automatizálja a szétszerelést, az elemzést és a célzott kisütést, elkerülve a korábbi technológiákra jellemző roncsolást.
A kutatók rámutattak, hogy a járművek akkumulátoraiban a használat után is jelentős maradékfeszültség érhető el.
A kockázatok csökkentése érdekében a feldolgozás előtt eddig mélykisütést alkalmaztak, ami viszont tartósan károsította a még működőképes cellákat. Ez a megoldás mostantól sokat finomodik.
Intelligens döntés a gyártósoron
A német Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium által támogatott projektben olyan platformot hoztak létre, amely a jövőben a felhasználásuk szerint, szelektíven dolgozza fel az alkatrészeket. „A tervezett hasznosítási módtól – legyen az közvetlen újrafelhasználás, felújítás vagy újrahasznosítás – függően a kisütési folyamat egyedileg szabályozható” – áll a projektről szóló közleményben.
A technológia egyetlen munkafolyamatba sűríti az automatizált érintkezőrendszereket, az intelligens jellemzést és a valós idejű döntéshozatalt. „Az újrahasznosításra szánt akkumulátorcellákat és modulokat teljesen kisütjük, míg az újrafelhasználásra szánt cellákat kíméletesen, egy meghatározott töltöttségi szintre hozzuk” – közölték a kutatók. Ez a pontosság megőrzi az értékes cellákat, és felkészíti őket a későbbi feladatokra. A szétszerelési folyamat során a robotcella még a nehezen hozzáférhető csatlakozókat is szabaddá teszi, miközben minden tekintetben megfelel a legszigorúbb biztonsági és szoftvertechnológiai szabványoknak.
Hatékonyabb alapanyag-visszanyerés
Az automatizált rendszer az újabb típusú, ragasztott akkumulátorrendszerekkel is boldogul, amelyeket eddig különösen nehéz volt hatékonyan szétbontani. A fejlesztés után a technológiát ipari körülmények között, az Umicore vállalatnál tesztelik.
A folyamat nemcsak a cellák megmentését szolgálja: azoknál az egységeknél, amelyeknél elkerülhetetlen a megsemmisítés, a rendszer előkészíti a terepet a vízbázisú újrahasznosításhoz.
A megoldás olyan akkumulátorokat is képes feldolgozni, amelyeket nem sütöttek ki teljesen, ezzel párhuzamosan javítja a kritikus nyersanyagok visszanyerési arányát. Ennek alapja egy korábbi, ún. DeMoBat projekt, amely már igazolta, hogy az automatizált szétszerelés ipari szinten is megvalósítható.
„A kezdeményezés fontos mértékben hozzájárul az újrahasznosítási folyamatok felskálázásához és az uniós akkumulátor-rendelet követelményeinek teljesítéséhez” – hangsúlyozta a kutatócsoport, akik szerint ezzel a megoldással Európa hatékonyabban megfelelhet a szigorodó fenntarthatósági szabályoknak, és csökkentheti az elektronikai hulladék mennyiségét is.
Címlapkép: Fraunhofer IPA / Rainer Bez
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.