Az Európai Bizottság 400 millió eurós keretét a közösség ipari hőtermelésének zöldítésére különítették el. Pár éven belül látványos eredményeket hozhat.
Az európai ipar jelentős lépést tesz az orosz gáztól való függetlenedés és a klímavédelem felé: az Európai Bizottság döntése alapján hatvanöt innovatív projekt kap összesen 400 millió eurós (kb. 142 milliárd forintos) vissza nem térítendő támogatást. A program fókuszában a hőtermelés dekarbonizációja áll – ez az egyik legnehezebben átalakítható terület a gyártási folyamatokban.
A nyertes beruházások tíz tagállamban, köztük Magyarországon valósulnak meg, és céljuk, hogy a földgáztüzelésű rendszereket korszerű, elektromos vagy megújuló energiát használó technológiákra cseréljék.
A kiválasztott innovatív megoldások tíz év alatt több mint 6,6 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást takarítanak meg. Az első öt évben várhatóan 16,3 terawattóra tiszta hőt termelnek majd, ami több mint 1,5 milliárd köbméter földgáz kiváltását teszi lehetővé. Ez a mennyiség megfelel körülbelül négymillió európai háztartás éves fogyasztásának. A forrásokat a kibocsátáskereskedelmi rendszer bevételeiből biztosítják.
Európai Unió: hőszivattyúk és elektromos kemencék az orosz gáz helyett
A projektek technológiai skálája rendkívül széles, a legtöbb beruházás az ellenállás-fűtésen alapul, de hőszivattyús megoldások, napkollektoros rendszerek és hibrid technológiák is szerepelnek a listán. Az ipari szereplők között olyan szektorok tűnnek fel, amelyek hagyományosan nagy energiaigénnyel rendelkeznek – ilyen a papír- és cellulózipar, az üveggyártás, valamint a vas- és acélipar, de ezek mellett az élelmiszer- és gyógyszeripar is profitál a fejlesztésekből.
A győztes projekteket három kategóriába sorolták, hőmérséklet és kapacitás alapján. Öt terv a magas hőmérsékletű hő kategóriájában nyert támogatást, míg a többség, összesen negyvennégy beruházás az 5 megawatt feletti, közepes hőmérsékletű kategóriában indulhat el, és a kisebb, 3-5 megawatt közötti teljesítményű rendszerek közül tizenhatot választottak ki.
Az EB közölte, hogy támogatási megállapodások előkészítése már megkezdődött, a szerződések aláírása pedig 2026 második felében várható. A szabályok értelmében a projekteknek az aláírástól számított két éven belül el kell érniük a pénzügyi zárást, és négy éven belül meg kell kezdeniük a működést.
„A kiválasztott projektek hozzájárulnak az Európai Unió tiszta átmenetéhez, az energiafüggetlenséghez és -biztonsághoz, valamint az ipari versenyképességhez” – hangsúlyozta a Bizottság.
Már tervezik is a folytatást
A program hátterét az Innovációs Alap adja, amelynek becsült költségvetése a 2030-ig tartó időszakra mintegy 40 milliárd euró, vagyis 14 200 milliárd forint, ami a Paks II beruházás várható értékének több mint háromszorosa. Ez az első olyan uniós szintű keret, amely célzottan az ipari hőtermelés lehetőségeit aknázza ki, és egyben az eljövendő Ipari Dekarbonizációs Bank kísérleti projektjeként is szolgál.
Bár minden ágazatban jelentős a potenciál, a gyártási folyamatokhoz szükséges hő zöldítése eddig lassú ütemben haladt.
A szakmai érdeklődés jelentős, hiszen az első körre 85 pályázat érkezett. E sikeres rajt miatt már a következő lépéseket is bejelentették: 2026-ban újabb, egymilliárd eurós (355 milliárd forintos) keretösszegű pályázatot hirdetnek a hőtermelés javítására. Az Innovációs Alap eddig összesen már mintegy 260 projektnek ítélt meg támogatást az Európai Gazdasági Térség területén.
A címlapkép illusztráció. Forrás: yasin hemmati / Unsplash
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.