Vállalkozások az EU-ban: friss számok az Eurostattól

2023. 12. 12., 18:10

2022-ben az Európai Unióban 32 millió vállalkozás működött, amelyek együtt 160 millió főt foglalkoztattak és 38 000 milliárd eurós nettó árbevételt könyveltek el.

Az Eurostat legfrissebb, 2022-es adatai szerint a vállalkozások 99 százaléka (31,7 millió) legfeljebb 49 főt foglalkoztató mikro- vagy kisvállalkozás volt, amelyek együtt a vállalkozásokban foglalkoztatottak közel felét (49 százalékát) foglalkoztatták. Ezek a vállalkozások 12 200 milliárd euró nettó forgalmat könyveltek el (azaz a teljes nettó forgalom 32 százalékát).

50–249 főt foglalkoztató közepes méretű vállalkozásokból 247 000 működött az EU-ban 2022-ben, ők adták az összes vállalkozás 0,8 százalékát, az összes foglalkoztatott 15 százaléka (24,6 millió fő) dolgozott náluk, és együtt a teljes nettó forgalom 18 százalékát (6800 milliárd euró) könyvelték el.

A 249 főnél több alkalmazottal rendelkező 53 000 nagyvállalat az összes vállalkozásnak mindössze 0,2 százalékát tette ki, de a munkaerő több mint egyharmadát (35 százalékát, 56,5 millió főt) ezek a cégek foglalkoztatták, a nettó árbevételből pedig egy 50 százalékos (19 200 eurós) „szeletet” mondhattak magukénak.

A forgalom szempontjából az iparvállalatok súlya a legnagyobb, amelye 2022-ben a 13 500 milliárd eurós forgalmat értek el (ez a teljes nettó forgalom 35 százaléka). Az iparban mindössze 2,4 millió vállalat működött 2022-ben (a vállalkozások összlétszámának mindössze 8 százaléka), de a vállalkozásoknál dolgozó munkaerő 21 százaléka (33,1 millió fő) itt dolgozott.

A kereskedelem területén 5,8 millió vállalkozás működött 2022-ben (az összes vállalkozás 18 százaléka), a foglalkoztatás terén ennek a szektornak a súlya 19 százalékos volt (ami 29,8 millió főt jelent), a teljes bevételből ugyanakkor nagyobb, (11 200 milliárd eurós, 29 százalékos) szeletet hasított ki.

Az építőipar területén 3,8 millió vállalkozás működött (az összes vállalkozás 12 százaléka), 13,7 millió foglalkoztatottal (9 százalék) és 2100 milliárd eurós forgalommal (6 százalék).

A szolgáltatás-szektorban – a szállítás és raktározás, a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, az oktatás, a humán-egészségügyi és szociális ellátás, a művészet, a szórakoztatás és szabadidő stb. területén – 19,9 millió vállalkozás működött 2022-ben (a vállalkozások 62 százaléka). Az összes foglalkoztatott több mint fele (52 százalék, 83,3 millió fő) itt dolgozott, de a nettó árbevételnek így is „csak” 30 százalékát (11 400 milliárd euró) sikerült elkönyvelni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 08., 11:15
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fontosnak tartja az igazságos és arányos közteherviselést. Jelentős vagyonnal nagyobb közteherviselési felelősség jár. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott vagyonadó-tervezet jelenlegi formájában történő bevezetését azonban a VOSZ nem támogatja, mindenekelőtt azért nem, mert az veszélyezteti a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését.
2026. 10. 08., 09:25
Mit ér a jogszabály által biztosított információhoz való jog, ha a munkavállaló a gyakorlatban nem mer élni vele? A bértranszparencia problémája valójában akkor merül fel, amikor egy munkavállaló először teszi fel a kérdést: minek alapján keresek ennyit, és mi indokolja a közöttünk fennálló bérkülönbséget? Ezeket a kérdéseket járja körül dr. Pusztay Petra ügyvéd.
2026-10-08 12:15:56
Aktuális vállalkozói kérdések, rugalmas foglalkoztatási megoldások, VR-technológia és értékes üzleti kapcsolatok – sikeresen zajlott le a VOSZ vállalkozásfejlesztési workshopja, amely október 6-án került megrendezésre Budapesten, az Anker-házban.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS