Az európaiak határozott fellépést sürgetnek a gyermekek közösségi médiában való védelme érdekében és a dezinformáció ellen, erősen kötődnek a demokrácia kulcsfontosságú elemeihez és egyre jobban bíznak az EU védelmi képességeiben – derül ki a friss Eurobaromméter-felmérésből.
Az európaiak túlnyomó többsége aggódik a gyermekeket a közösségi médiában fenyegető kockázatok miatt. Az állampolgárok szükségesnek látják a hatékonyabb védelmet és a határozottabb fellépést az álhírek (dezinformáció) leküzdésére. Az európaiak emellett a nagyobb demokratikus részvételt, a védelmi képességek megerősítését és a tiszta energiára való átállást szorgalmazzák – derül ki az Európai Bizottság hivatalos oldalán megjelent összefoglalóból.
A gyermekeket fenyegető online kockázatok
Az európaiak túlnyomó többsége aggódik a gyermekeket a közösségi médiában érő veszélyek miatt. Az aggodalmak élén az internetes zaklatás és megfélemlítés (cyberbullying) áll, ami a válaszadók 71 százalékát foglalkoztatja, ezt szorosan követi az online behálózástól (grooming) és a szexuális kizsákmányolástól való félelem (70 százalék), a káros tartalmaknak – például erőszaknak, önbántalmazásnak vagy szélsőségességnek – való kitettség (69 százalék), valamint a gyermekek személyes adataival való visszaélés (69 százalék). Jelentős többség mutat rá arra a kockázatra is, hogy a gyermekeket illegális tevékenységekbe szervezhetik be (64 százalék), illetve hogy függőséget okozó platformkialakításnak (addiktív dizájn) vannak kitéve (60 százalék).
Milyen eszközökkel védjük a gyermekeket?
Az európaiak nagy többsége azt akarja, hogy az EU tegyen többet a gyermekek online védelméért. Közel kétharmaduk (63 százalék) támogatná azokat az uniós szabályokat, amelyek korhatárhoz kötnék a gyermekek közösségi médiához való hozzáférését – akár egy bizonyos korhatár alatti teljes tiltás (36 százalék), akár a késleltetett hozzáférés (27 százalék) révén. 15 százalék a bűnüldöző szervek erőforrásainak megerősítését támogatja, míg 13 százalék inkább a szülőkre és az iskolákra bízná a felügyeletet további uniós beavatkozás nélkül.
A dezinformáció elleni küzdelem eszközei
Az európaiak kétharmada (66 százalék) naponta használja a közösségi médiát a napi hírekről vagy a politikáról való tájékozódásra. Ennek fényében az európaiak a téves vagy félrevezető információk elleni küzdelem legfőbb prioritásaként az illegális online tartalmak szigorúbb szankcionálását (44 százalék) és a platformokra vonatkozó szigorúbb szabályokat (40 százalék) jelölik meg. Ezt követi a mesterséges intelligencia által generált vagy manipulált tartalmak egyértelmű megjelölése (38 százalék), a közösségi médiához való hozzáférés alsó korhatára (37 százalék), valamint a médiaműveltségbe (médiaértésbe) és a független tényellenőrzésbe való nagyobb mértékű beruházás (29 százalék).
Szólásszabadság, tisztességes választások, jogállamiság, demokrácia
A felmérés tanúsága európaiak szintén erősen kötődnek a demokrácia kulcsfontosságú elemeihez. A szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága (34 százalék), a szabad és tisztességes választások (32 százalék), valamint a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása (31 százalék) állnak az európaiak szerint a demokratikus társadalom legfontosabb elemeinek listáján. A korrupció elleni küzdelmet (28 százalék), a politikai vezetők átláthatóságát és elszámoltathatóságát a független igazságszolgáltatási rendszerrel együtt (26 százalék), valamint a polgárok részvételét a nyilvános vitákban és a döntéshozatalban (22 százalék) szintén kulcsfontosságú pillérként említik. A szavazáson túl az európaiak a közvetlenebb részvételi formákat tartják az uniós döntéshozatal befolyásolása hatékony módjának (46 százalék), amelyet a politikai mozgalmakban, pártokban vagy szakszervezetekben való részvétel követ (42 százalék).
Erősödik az EU védelmi képességébe vetett bizalom
Az európaiak határozott többsége (68 százalék) egyetért azzal, hogy az EU-nak meg kell erősítenie azon képességét, hogy önállóan is meg tudja védeni magát a potenciális külső fenyegetésekkel szemben. 56 százalékuk (+4 százalékpont 2026 januárja óta) nyilatkozott úgy, hogy bízik abban, hogy az EU képes megerősíteni a biztonságot és a védelmet, és jobban meg tudja védeni polgárait.
Megújuló energiaforrások és energiahatékonyság
A válaszadók több mint fele (56 százalék) gondolja úgy, hogy a megújulóenergia-kapacitás növelése segíthet az EU-nak a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésében (az azokról való átállásban), míg minden ötödik válaszadó az energiahatékonysági intézkedésekben látja a megoldást. 32 százalék a nukleáris energiát is lehetséges megoldásnak tekinti.
Hogyan csökkenthetők az energiaárak?
Ami az energiaárak emelkedése nyomán a lakosság által hozott konkrét intézkedéseket illeti, csaknem minden harmadik válaszadó (31 százalék) csökkentette általános villamosenergia-fogyasztását, míg több mint minden negyedik (27 százalék) szorosabban nyomon követi energiafogyasztását, vagy csökkentette a fűtés, illetve a hűtés használatát (26 százalék). Az intézkedések sorát az energiahasználat napszakokhoz való igazítása követi az alacsonyabb árak kihasználása érdekében (20 százalék), az energiahatékonyabb készülékekbe való beruházás (16 százalék), az energiaszolgáltató vagy -szerződés összehasonlítása, illetve megváltoztatása (14 százalék), valamint a megújulóenergia-megoldások telepítése vagy annak mérlegelése (14 százalék).
A Paksi Atomerőmű üzemben tartása érdekében végzett munkálatokról számolt be a miniszterelnök.