„Trója” 2026-ban: lecsapott az Európai Ügyészség a mobiltelefonos bűnszervezetre

„Trója” 2026-ban: lecsapott az Európai Ügyészség a mobiltelefonos bűnszervezetre
2026. 09. 29., 19:00

Az Európai Ügyészség kölni kirendeltsége szeptember 26. óta hajt végre házkutatásokat és tartóztatásokat egy olyan bűnszervezettel szemben, amely a gyanú szerint több mint egymillió mobiltelefont értékesített újként, miközben azok a valóságban használtak voltak. A bűnszervezet működése becslések szerint legalább 300 millió eurós kárt okozott az EU-s fogyasztóknak, és az érintett tagállamokban összesen több mint 30 millió eurós áfabevétel-kiesést eredményezett.

A rendőrség, az adó- és a vámhatóságok 1770 munkatársa több mint 160 házkutatást és lefoglalást hajtott végre 19 országban (Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Észtország, Finnország, Németország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Spanyolország, Svájc és Hollandia), az Egyesült Királyságban pedig egy tanút hallgattak meg. Ausztriában, Németországban és Spanyolországban hét gyanúsítottat tartóztattak le, köztük a szervezet két vezetőjét.

A „Trója” nevű nyomozás adatai szerint a bűnszervezet használt alkatrészekből szerelt össze mobiltelefonokat Hongkongban és az Egyesült Arab Emírségekben, majd azokat megtisztítva és újként csomagolva szállította Hollandiába. Ezt követően a készülékeket németországi raktárakba továbbították, és online értékesítési felületeken keresztül adták el a végfelhasználóknak az Európai Unió egész területén – foglalja össze az „üzleti modellt” az Európai Ügyészség közleménye.

A bizonyítékok emellett arra utalnak, hogy több EU-tagállamban (Ausztria, Bulgária, Németország, Hollandia) és Svájcban bejegyzett fedőcégek 2018 óta jogellenesen alkalmaztak (számukra) kedvező adószabályokat a mobiltelefonok online értékesítése során. Csak a vételár és az eladási ár közötti különbség után fizettek adót, ez azonban kizárólag olyan továbbértékesített árukra lehetett volna alkalmazható, amelyek után az áfát korábban már megfizették. Mivel azonban a termékeket új áruként értékesítették, az áfát a teljes vételár után meg kellett volna fizetniük. A csalási konstrukció feltételezhetően az unió egész területén megtévesztette a vásárlókat, és megrövidítette a költségvetést azokban az országokban, ahol ezeket a használt mobiltelefonokat újként értékesítették.

A nyomozás az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) bejelentése nyomán indult meg.

A kép forrása: Európai Ügyészség.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-15 14:40:00
Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, és saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS