Minden hetedik európai kkv alkalmazna EU-n kívüli munkavállalókat

2026. 06. 01., 18:20

Az európai kis- és középvállalkozások közel fele (46 százalék) nehezen talál megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat – derül ki az Európai Bizottság megbízásából készült friss Eurobarométer-felmérésből.

A felmérés szerint az elmúlt két évben minden hetedik (14 százalék) kis- és középvállalkozás próbált harmadik országbeli (azaz nem EU-tagállamból érkező) munkavállalókat felvenni. Ezen cégek 54 százaléka nehézkesnek nevezte a felvételi eljárást.

A leggyakrabban említett akadály a közigazgatási és bevándorlási eljárások összetettsége (31 százalék), ezt követi a megfelelő jelöltek megtalálásának nehézsége (25 százalék) és a nyelvi akadályok leküzdése (24 százalék).

A felmérés szerint a legtöbb vállalat (85–90 százalék) közvetlenül irányítja az EU-n kívüli munkavállalók toborzását. Kiderült az is, hogy a kkv-k kevéssé ismerik a nemzetközi munkaerő-felvételhez nyújtott állami támogatásokat. A nemzetközi munkaerő-toborzás esetében sokkal gyakrabban veszik igénybe a munkaerő-kölcsönző cégek szolgáltatásait.

A megkérdezett vállalatok szerint az EU-n kívüli munkaerő-felvétel pénzügyi támogatással (31 százalék), tájékoztatással és iránymutatással (25 százalék), a jelöltek kereséséhez nyújtott segítséggel (23 százalék), a munkahelyi integrációhoz nyújtott segítséggel (20 százalék), valamint bevándorlási és áthelyezési támogatással (18 százalék) javítható.

„A kkv-k megfelelő támogatásával megkönnyíthetjük a képzett külföldi munkavállalók felvételét az EU-n belüli munkaerő- és szakemberhiány enyhítése érdekében. A hamarosan létrejövő uniós tehetségbázis segíteni fog a hiányszakmákban megüresedett állások és az EU-n kívülről érkező szakképzett munkavállalók összepárosításában” – idézi az Európai Bizottság közleménye Roxana Mînzatut, a szociális jogokért és a készségekért, valamint a minőségi munkahelyekért és a felkészültségért felelős ügyvezető alelnököt.

„Az európai kkv-k 46 százaléka nehezen talál munkaerőt. Több mint felük nehezen tud az EU-n kívülről toborozni. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy segítenünk kell vállalkozásainkat a tehetségek vonzásában. A vízumstratégiával arra törekszünk, hogy megkönnyítsük a nemzetközi toborzást. Egyszerűsítenünk kell és fel kell gyorsítanunk az eljárásokat a digitalizáció, a kevesebb bürokrácia és a tanulásból a munkába vagy a vállalkozásba való zökkenőmentesebb átmenet révén. Ez biztosítani fogja, hogy a képzettebb tehetségek válasszák Európát” – tette hozzá Magnus Brunner, a belügyekért és a migrációért felelős biztos.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-06-12 11:40:00
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium külgazdasági területének irányítása alatt működő intézményeknél – az EXIM Magyarország, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség szervezeteinél – átfogó jogi, működési és gazdálkodási átvilágítás indult – jelentette be Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter.
2026-06-11 20:05:00
A NAV május közepén publikálta az eÁfa XSD 2.0-ás verzióját, amely várhatóan augusztus 1-jén élesedik. Az új séma megjelenésével mindössze három hónap áll rendelkezésre a tesztelésre, ami sürgőssé teszi az M2M alapú eÁfa rendszerre való átállás megkezdését. A változás kritikus jelentőséggel bír az adózók számára, tekintettel az ÁNYK 2026 végi kivezetésére.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.
Vannak webshopok és kisvállalkozások, amelyek kínálata hónapról hónapra változik, így esélyük és forrásuk sincs rá, hogy minden egyes termékfotó modellekkel, stúdióban készüljön. Az AI szélesre tárhatja a lehetőségeiket, ám tapasztalt szem validálása nélkül visszafelé sülhet el a részben vagy egészben generált tartalom. Tarnai Szilvia termékfotó-készítő, a MagicPortraitStudio alapítója azt vallja, hogy a kereskedő hitelességének megóvása érdekében csak gondos kutatással, megfelelő parancsokkal, az ügyféligények monitorozásával és alapos utómunkával születhet sikeres termékfotó, amire szívesebben le is csapnak a vásárlók.
A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS