Az unió tagállamaiban 2021-ben 1882 milliárd eurót költöttek nyugdíjakra, a teljes uniós GDP 12,9 százalékát; GDP-arányosan Görögország és Olaszország költötte nyugdíjakra a legtöbbet, Írország, Málta és Magyarország pedig a legkevesebbet.
2020-hoz képest az „uniós nyugdíjkassza” 2,8 százalékkal nőtt, a GDP-hez viszonyított aránya ugyanakkor 0,7 százalékponttal csökkent – tájékoztatott az Eurostat.
A nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított súlya 2021-ben jelentős eltéréseket mutatott az unió tagállamai között. A GDP-arányos nyugdíjkiadás Görögországban volt a legnagyobb (16,4 százalék), majd Olaszország (16,3 százalék), Ausztria (15,0 százalék) és Franciaország (14,9 százalék) következett. A lista végén Írország áll (4,5 százalék), majd – visszafelé haladva – Málta (6,4 százalék), Magyarország (7,0 százalék) és Litvánia (7,1 százalék) következik.
2021-ben az EU lakosságának 27,2 százaléka volt nyugdíjra jogosult. Az összes nyugdíjkiadás 79,9 százaléka (a kedvezményezettek 80,3 százaléka) öregségi nyugdíj(as) volt. Özvegyi nyugdíjat a kedvezményezettek 21,3 százaléka kapott (az összes nyugdíjkiadás 12,0 százalékát), majd a rokkantsági nyugdíja(so)k következtek (a kiadások 7,9, a kedvezményezettek 12,2 százaléka).
Az Eurostat legfrissebb, 2021-es adatai szerint az átlagos öregségi nyugdíj éves értéke Magyarországon nem érte el az 5000 eurót, miközben 8 tagállamban 20 ezer euró fölötti összeg járt az időseknek, és az uniós átlag is meghaladta a 15 ezer eurót. A magyar nyugdíjasoknál csak a Litvániában, Horvátországban, Szlovákiában és Bulgáriában élő „kortársaik” kaptak kevesebb (öregségi) nyugdíjat.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”