Az Európai Unió újabb kihívásokkal szembesül: az ízesített folyadékkal működő vape-piac 38 százaléka hamisítvány, ráadásul tovább erősödött 2025-ben az illegális cigarettafogyasztás is: a feketepiaci termékek részesedése 2014 óta először haladta meg újra a 10 százalékot. A KPMG legfrissebb felmérése szerint az EU-ban tavaly 41,8 milliárd szál illegális cigaretta fogyott, ami a teljes piac 10,3 százalékát tette ki, és mintegy 16,7 milliárd euró, vagyis közel 6000 milliárd forint adóbevételtől fosztotta meg a tagállamokat. A piac szerkezete közben jelentősen átalakult: a hagyományos csempészet helyét egyre inkább a hamisított termékek veszik át.
A hagyományos cigaretták égető problémái mellett a német Fraunhofer Kutatóintézet nemrég felmérte a folyadékkal működő vape-piacot Európában. Az eredmények szerint egyre súlyosabb problémával néz szembe Európa: a termékek közel fele nem a legális piacról származik. A szabályozatlan termékek forgalma már most meghaladja a 6,6 milliárd eurót (csaknem 2400 milliárd forintot), becslések szerint 2030-ra a 10,8 milliárd eurót is elérheti. A helyzet odáig súlyosbodott, hogy a növekvő közegészségügyi kockázatok és Európa adóbevételeinek kiesése mellett a legális piaci szereplőkre is jelentős hatást gyakorol, munkahelyeket is veszélybe sodorva.
A KPMG immár 20. éve méri fel Európában a nikotintartalmú termékek illegális piacát. A legfrissebb jelentés szerint 2025-ben lesújtó a helyzet: a cigaretták feketepiaci aránya 2014 óta először ismét 10 százalék fölé emelkedett az Európai Unióban, ráadásul csak tavaly több mint 7 százalékkal nőtt az illegális cigaretták fogyasztása a megelőző évhez képest. A vizsgálat nemcsak az EU tagállamaira, hanem 38 európai országra terjedt ki: az illegális cigaretták mennyisége elérte az 55,3 milliárd szálat.
Az illegális dohánytermékek három kategóriába sorolhatók:
– csempészett áru (contraband): az adott országba illegálisan hozzák be, megkerülve az adókat és vámokat;
– hamisítvány (counterfeit): illegálisan gyártott cigaretta, amely ismeretlen eredetű és összetételű;
– szürkezónás cigaretta (illicit whites): jellemzően Ázsiában, Közel-Keleten vagy Kelet-Európában legálisan gyártott cigaretták, amelyeket kifejezetten illegális piacokra szánnak (általában nem ismert márkák, amelyeket az adott országban hivatalosan nem is forgalmaznak).
A hamisítványok vették át a vezetést
Az illegális dohánypiac legfontosabb változása, hogy a hagyományos, kelet–nyugati csempészútvonalak szerepe fokozatosan háttérbe szorul, miközben egyre nagyobb súlyt kapnak az Európai Unión belül előállított hamis cigaretták. A jelentés szerint a hamisítványok mennyisége 2025-ben meghaladta a 18,3 milliárd szálat, ami az összes illegális fogyasztás 44 százalékát jelenti.
Éves összevetésben a hamisított cigaretták piaca több mint 20 százalékkal bővült. Ezzel a kategória vált az illegális kereskedelem legnagyobb szegmensévé, megelőzve a hagyományos csempészárukat. A szakértők szerint a szervezett bűnözői hálózatok egyre közelebb telepítik gyártó- és logisztikai kapacitásaikat a végső fogyasztókhoz, csökkentve a lebukás kockázatát és gyorsítva az ellátási láncokat.
Franciaország élen jár a feketepiaci listán – és a legális termékek adóemelésében is
Míg korábban elsősorban a keleti tagállamok jelentettek kockázatot, addig az illegális kereskedelem súlypontja mára Nyugat-Európába helyeződött át. Franciaország továbbra is Európa legnagyobb illegális cigarettapiaca: a teljes fogyasztás 41,4 százaléka feketepiaci forrásból származott 2025-ben, ami 20,5 milliárd szál cigarettát jelent. Ebből csaknem 9,7 milliárd szál hamisítvány volt. Franciaország az elmúlt években jelentősen emelte a dohánytermékek adóját, így mára az egyik legmagasabb ár- és adószinttel rendelkező piac lett az EU-ban, csakúgy, mint Hollandia és Belgium.
Belgiumban az illegális termékek részesedése megközelítette a 25 százalékot, míg Hollandiában meghaladta a 22 százalékot, utóbbi országban ezzel a kétezres évek közepén látott szintekre tért vissza a feketepiac. Az Európai Unióban immár hat tagállamban haladja meg az illegális cigaretták aránya a 20 százalékot – Magyarország 10 százalékon áll.
Az EU-n kívüli országok közül továbbra is az Egyesült Királyság számít az egyik legnagyobb érintett piacnak, ahol az illegális fogyasztás meghaladta a 7 milliárd szálat, ebből 3,5 milliárd szál hamisított termék volt.
Nem mindenhol romlik a helyzet
A KPMG-jelentés ugyanakkor arra is rámutat, hogy megfelelő szabályozási és ellenőrzési környezetben az illegális kereskedelem visszaszorítható. Görögországban például az illegális cigaretták aránya 14,1 százalékra csökkent, ami 3,4 százalékpontos javulást jelent egyetlen év alatt. A délkelet-európai országban korábban tartósan 20 százalék felett alakult ez a mutató.
Ukrajnában az illegális fogyasztás volumene csaknem egymilliárd szállal esett vissza 2025-ben, annak ellenére, hogy az ország továbbra is rendkívül nehéz biztonsági és gazdasági környezetben működik. Az eredmények arra utalnak, hogy a következetes végrehajtás és a célzott hatósági fellépés érdemi eredményeket hozhat.
A tanulmány készítői szerint azok az országok tudnak sikeresebben fellépni a feketepiaccal szemben, amelyek kiegyensúlyozott adópolitikát, kiszámítható szabályozást és erős hatósági ellenőrzést alkalmaznak. Ezzel szemben a túlzott adóemelések vagy a terméktilalmak kedvezhetnek az illegális kereskedelem terjedésének.
Több mint 22 milliárd euró tűnik el a költségvetésekből
A dohány- és nikotintermékek értéklánca Európában több mint 2,1 millió munkahelyet támogat, és évente mintegy 224 milliárd euró gazdasági értéket állít elő. Az illegális kereskedelem növekedése éppen ezért nem csupán adózási vagy közegészségügyi kérdés, hanem versenyképességi és gazdaságpolitikai probléma is.
A KPMG becslése szerint az illegális cigarettafogyasztás miatt az európai országok összesen 22,4 milliárd euró, azaz mintegy 8000 milliárd forint költségvetési bevételtől estek el 2025-ben. Az Európai Unió tagállamainak vesztesége önmagában elérte a 16,7 milliárd eurót, forintban kifejezve majd 6000 milliárdot.
A hevített dohánytermékek egyelőre kevésbé érintettek
A kutatás második éve vizsgálta a hevített dohánytermékek illegális kereskedelmét is. A tapasztalatok szerint ezen a piacon továbbra is alacsony a feketepiaci jelenlét, mivel a bonyolult technológiát nehezebb hamisítani, ezt alátámasztja az is, hogy nem találtak hamisítványt. Az illegális termékek aránya, azaz a csempészett áruké pedig mindössze 1,2 százalékot tett ki az összes fogyasztásból. A leginkább érintett országok Németország, Ausztria és Hollandia voltak.
A jelentés szerint hamisított hevített dohánytermékeket nem azonosítottak, ugyanakkor a csempészett termékek jelenléte arra figyelmeztet, hogy hosszabb távon egyik termékkategória sem tekinthető teljesen védettnek az illegális kereskedelemmel szemben.
Újdonságként a kutatás első alkalommal vizsgálta a nikotinpárnák piacát is. A felmérés arra jutott, hogy azokban az országokban, ahol ezek a termékek tiltottak vagy erősen korlátozottak, jelentős arányban jelennek meg nem engedélyezett, külföldi vagy hamisított termékek. A legnagyobb ilyen arányt Hollandiában, Németországban és Belgiumban mérték.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”
