Tíz év alatt több mint háromszorosára nőtt az Európai Unión kívülről érkező németországi munkavállalók száma, de az uniós tagállamokból is egyre többen dolgoznak a legnagyobb európai gazdaságban.
2021 végén 295 ezren szerepeltek a külföldiek központi nyilvántartásában, akik valamely Európai Unión kívüli országból érkeztek, és ideiglenesen, munkavégzés céljából tartózkodnak Németországban – tájékoztatott a szövetségi statisztikai hivatal. 2011 végén a számuk 95 500 volt, ami „évtizedes viszonylatban” 226 százalékos emelkedést jelent.
A Destatis adatai szerint 2021 végén a külföldi munkavállalók 24 százaléka rendelkezett kék kártyával, amelynek megszerzéséhez egy egyetemi diploma és egy konkrét állásajánlat szükséges, és amely legalább 56 400 eurós bruttó éves fizetést biztosít. (A hiányszakmákban az alsó bérhatár bruttó 43 992 euró; 2021 végén a kék kártyával rendelkezők 48 százaléka dolgozott hiányszakmában, például orvosként vagy informatikusként.)
A harmadik országból érkező külföldi munkavállalók 11 százaléka indiai volt 2021 végén (33,9 ezer fő), majd a „balkáni kontingensek” következnek: Bosznia és Hercegovina (26,3 ezer fő), Koszovó (19,6 ezer fő) és Szerbia (13,4 ezer fő).
Az uniós tagállamokból természetesen sokkal többen érkeznek Németországba dolgozni. A mikrocenzus adatai szerint 2021-ben 1,65 millióan voltak, ez 2017-hez képest, amikor először gyűjtötték össze ezt az adatot, 19 százalékos növekedést jelent. Az uniós tagállamokból érkező munkavállalók 71 százaléka már érkezésekor rendelkezett állásajánlattal. A 2021-ben Németországban dolgozó uniós munkavállalók közel negyede (23 százalék, 380 ezer fő) Lengyelországból érkezett, majd követte Románia (16 százalék, 271 ezer fő) és Olaszország (13 százalék, 208 ezer fő).
Magyarország a „küldő” tagállamok sorában a hetedik, 83 ezer honfitársunk dolgozott tavaly év végén Németországban.
Nem mindenkinek sikerül(t) ugyanakkor elhelyezkednie. 2021-ben összesen valamivel kevesebb mint 2,72 millió olyan ember élt Németországban, aki elsősorban munkavállalási céllal utazott oda. 43 százalékuk 2014-ben vagy később, 15 százalékuk pedig 2008 és 2013 között érkezett az országba.
Forrás: KAVOSZ
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”