Eurostat: az Európai Unióban 6,1 százalék, Magyarországon 4,5 százalék volt a munkanélküliség ráta 2026 júliusában

Eurostat: az Európai Unióban 6,1 százalék, Magyarországon 4,5 százalék volt a munkanélküliség ráta 2026 júliusában
2026. 09. 04., 12:20

Az előző havival azonos szinten, 6,1 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta 2026 júliusában az Európai Unióban, a tagállamok adatai 3,3 és 10,5 százalék között szóródtak – derül ki az Eurostat tájékoztatójából.

Az Eurostat becslése szerint 2026. júliusban az EU-ban élő 15–74 éves munkanélküliek száma 13,516 millió volt, 41 ezerrel kevesebb, mint egy hónappal korábban, de 296 ezerrel több, mint 2025. júliusában. A nők körében az uniós munkanélküliségi ráta 6,3, a férfiak körében 5,9 százalék volt 2026 hatodik hónapjában.

Revíziók
Az Eurostat most is módosított néhány korábbi adatot. Az EU egészére vonatkozó júniusi rátát fölfelé korrigálta: az egy hónappal korábbi jelentésben szereplő 6,0 százalékról 6,1 százalékra.

Csehországban a legalacsonyabb, Finnországban a legmagasabb a ráta
A munkanélküliségi ráta Csehországban (3,3 százalék), Lengyelországban (3,4 százalék), valamint Szlovéniában és Máltán (mindkettő 3,5 százalék) volt a legalacsonyabb júliusban, Finnországban (10,5 százalék), Spanyolországban (10,0 százalék), Svédországban (8,7százalék), Franciaországban (8,3 százalék) és Görögországban (7,9 százalék) a legmagasabb,

Magyarország: hajszálnyi az eltérés a KSH és az Eurostat adatai között
Az Eurostat módszertana szerint számolt magyarországi munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt júliusban, és ezúttal ugyanennyit mért a KSH is. A munkanélküliek átlagos létszáma az Eurostat szerint 221 ezer, a KSH szerint 222 ezer volt.

„Ifjúsági” ráták
A 25 évnél fiatalabbak körében az uniós munkanélküliségi ráta (a júniusi 15,6 után) 15,1 százalék volt 2026. júliusban, ami 2,930 millió aktívan állást kereső fiatalt jelent. A fiatal munkanélküliek száma júniushoz viszonyítva 98 ezerrel csökkent, 2025. júliusához képest pedig 29 ezerrel emelkedett. Az „ifjúsági munkanélküliség” az Eurostat rendelkezésére álló adatok szerint Németországban volt a legalacsonyabb (7,2 százalék), Észtországban pedig a legmagasabb (26,1 százalék). A romániai ráta – amelyet nem ismerünk, de amely a második negyedévben 30,8 százalék volt – feltehetően júliusban is a legmagasabbak között volt az EU-ban. Magyarországon az ifjúsági munkanélküliségi ráta a júniusi 13,5 százalék után 15,2 százalékon állt 2026. júliusban az Eurostat becslése szerint; a fiatal munkanélküliek száma egy hónap alatt 40 ezerről 45 ezerre emelkedett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-15 14:40:00
Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, és saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS