Életbe lépett a 3 eurós vámszabály: kérdések és válaszok

Az intézkedés az Európai Bizottság álláspontja szerint helyreállítja az importőrök közötti méltányosságot, biztosítva, hogy az ömlesztve importáló uniós kiskereskedők és a nagy méretű, nem uniós online szolgáltatók azonos szabályozási feltételek mellett versenyezzenek egymással.

A 3 eurós kötelezettségre vonatkozó legfontosabb információkat az Európai Bizottság szakértői kérdés-felelet formátumban is összefoglalták.

Hogyan alkalmazzák a gyakorlatban a 3 eurós ideiglenes vámtételt?
A 3 eurós vámtételt tételenként kell alkalmazni a legfeljebb 150 euró értékű szállítmányokra. Az intézkedés az online vásárolt és közvetlenül a fogyasztóknak szállított árukra vonatkozik, és 2026. július 1-jétől 2028. július 1-jéig alkalmazandó. Ezt követően lép működésbe az e-kereskedelemre vonatkozó Uniós Vámadat-központ (EU Customs Data Hub), és a vámokat az áru értéke, származása és vámtarifás besorolása alapján fogják kiszámítani.
A 3 eurós ideiglenes vámot tételenként („árucsoportonként”) kell alkalmazni. Például:
– 5 db póló: 3 euró (egy különálló tétel);
– 1 db póló + 1 db karóra: 6 euró (két különálló tétel).

Ki köteles megfizetni a 3 eurós vámot?
A vámügyi terminológiában azt a felet, akinek a vámot meg kell fizetnie, nyilatkozattevőnek (declarant) nevezik, és ő válik vámadóssá (debtor). A 3 eurós vám végrehajtásáról szóló jogszabály kimondja, hogy a vámadós nem lehet a fogyasztó. A 3 eurós vámnak az EU-ba történő megérkezésekor való szabályos megfizetéséért a jogi felelősség a platformokat és az eladókat, illetve az árut a vámhatóságnak bejelentő fuvarozót vagy ügynököt terheli. Ez tehát nem olyan díj, amelyet a vevőtől hajtanak be a kézbesítéskor.

Milyen hatással van ez a fogyasztókra?
Az online vásárló fogyasztók jogilag nem felelősek a vámok megfizetéséért. A vámadós a legtöbb esetben a platform (IOSS-nyilatkozattevő) vagy az importált áruk értékesítésében és szállításában részt vevő egyéb vállalkozás, illetve a fuvarozó vagy bármely meghatalmazott képviselő lehet. Végső soron ők válnak felelőssé. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók megkímélhetők a vámok miatti meglepetésszerű költségektől.

Milyen hatással van ez a vállalkozásokra?
A közvetlenül a fogyasztóknak értékesítő vállalkozásoknak és a fuvarozóknak ki kell alakítaniuk rendszereiket és folyamataikat az új vámbehajtás kezelésére. 2026 novemberétől a vámáru-nyilatkozatokban a vonatkozó termékazonosítókat is kötelezően fel kell tüntetniük, amit önkéntes alapon már 2026. július 1-jétől megkezdhetnek. A Bizottság már közzétette az iránymutatásokat, a vállalkozások pedig további felvilágosításért a tagállamok vámhatóságaihoz fordulhatnak.

Milyen hatással van ez a vámhatóságokra?
A vámhatóságok számára a nyilatkozattételi eljárás megköveteli a vám beszedését azon a ponton, ahol a vámkezelés megtörténik, a meglévő rendszerek fel vannak készítve erre. A jövőben az uniós vámadat-központ megkönnyíti majd a folyamatot, de az elv a tagállamokban egységes marad: amint az áruk vámkezelése megtörtént az egyik országban, szabadon mozoghatnak a többi országba, további ellenőrzések nélkül.

2028. július 1-je után a vám magasabb vagy alacsonyabb lesz 3 eurónál?
A 3 eurós ideiglenes intézkedés 2028. július 1-jei lejárta után a normál vámtarifa lép életbe. Ez azt jelenti, hogy a vám összegét az áru értéke, származása és vámtarifás besorolása alapján számítják ki. Az árutól függően ez lehet több vagy kevesebb, mint 3 euró. A cél az, hogy a jelenleg alacsony értékűnek minősített termékeket ugyanúgy kezeljék, mint az EU-ba importált összes többi árut, biztosítva a tisztességes versenyt az egységes piacon és az egyenlő versenyfeltételeket az uniós vállalkozások számára.

Hová kerül az új vámbevétel?
A vámokból származó bevételek továbbra is létfontosságú szerepet játszanak az EU politikai prioritásainak és stratégiai célkitűzéseinek finanszírozásában. A bevételek 75 százaléka az EU költségvetésébe áramlik, 25 százalékát pedig a tagállamok tartják meg a nemzeti prioritások megerősítésére.

Ez ugyanaz, mint a kezelési költség (handling fee)?
Bár mindkét intézkedés az EU Vámuniójának reformjára és modernizációjára irányuló törekvések része a változó globális kereskedelmi környezetben – különösen az importált e-kereskedelmi áruk tekintetében –, ezek különálló intézkedések. A vámok magukra az árukra vonatkoznak, az üzleti modelltől függetlenül minden importált árura érvényesek, és általában az áru típusától függően változnak. A javasolt kezelési költség célja, hogy kompenzálja a vámhatóságok növekvő költségeit, amelyek az áruk szabad forgalomba bocsátásának biztosításával (a megadott adatok ellenőrzésével, kockázatelemzéssel, valamint szükség esetén okmányos és fizikai ellenőrzések elvégzésével) járnak. Ez legkésőbb 2026 novemberében lép hatályba.

Milyen intézkedést vezettek be a kijátszási taktikák ellen?
A 3 eurós ideiglenes vám végrehajtására vonatkozó másodlagos jogszabályokba egy visszaélésszerű joggyakorlást gátló klauzulát (anti-abuse clause) vezettek be. Ez a rendelkezés lehetővé teszi a vámhatóságok számára a távértékesítés (distance sale) fogalmának hatékony alkalmazását. Ez azt jelenti, hogy ha az árut többször eladják, mielőtt az EU-ba belépne, és ezen értékesítések egyike „távértékesítés” (például egy uniós vásárlónak történő online értékesítés), akkor a vámhatóság a vámszabályok alkalmazásakor kizárólag erre a végső távértékesítésre fog összpontosítani.

Hogyan egyeztethető össze a vám az egyes tagállamok által bevezetett nemzeti kezelési költségekkel?
Július 1-jétől a 3 eurós vámot a nemzeti kezelési költségeken felül kell alkalmazni. A tagállamoknak meg kell szüntetniük a nemzeti kezelési költségek alkalmazását, amint az uniós kezelési költség alkalmazása megkezdődik, legkésőbb ezen év novemberében. Ez elkerüli az egységes piacon belüli torzulásokat, illetve azt, hogy az importot a legalacsonyabb díjat felszámító tagállamok felé tereljék („border-shopping”).

További kérdések (és válaszok)
A leggyakoribb felmerülő kérdéseket a NAV is megválaszolta, erről itt írtunk.