Az Európai Bizottság növeli a hazaszállításra indított repülőjáratokra és a rescEU-készletre szánt költségvetést

2020. 03. 30., 12:15

Az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy az uniós költségvetésből 75 millió eurót bocsássanak rendelkezésre annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak az uniós tagállamoknak az uniós polgárok hazaszállításához, valamint hogy növeljék a rescEU-készletre szánt költségvetést.

Johannes Hahn, az uniós költségvetésért felelős biztos így nyilatkozott: „Az intézkedés újabb példa arra, hogy az uniós költségvetés hogyan tud hozzáadott értéket teremteni, amikor és ahol arra a leginkább szükség van. Egyben az európai szolidaritás és együttműködés legjobb példáját is mutatja.”

Janez Lenarčič válságkezelési biztos hozzátette: „Polgáraink biztonságos visszatérése prioritást élvez, és minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy e nehéz időkben a lehető leghamarabb újra családjuk körében lehessenek. Szeretnék köszönetet mondani a tagállamoknak a folyamat során tett erőfeszítéseikért. Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központunk továbbra is a hét minden napján, napi 24 órában együttműködik a tagállamokkal, hogy eleget tegyen kéréseiknek.”

Hazaszállításra indított repülőjáratok

Az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül szervezett és az EU által társfinanszírozott, hazaszállításra indított repülőjáratoknak köszönhetően a járvány kitörése óta már 2 312 embert szállítottak haza Európába Kínából, Japánból, az Egyesült Államokból, Marokkóból, Tunéziából, Grúziából, a Fülöp-szigetekről és a Zöld-foki-szigetekről. A következő napokban több mint 80 további, hazaszállításra indított repülőjáratot terveznek.

Az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében az EU hozzájárul az egynél több tagállam állampolgárait hazaszállító repülőgépek költségeihez a szolidaritás elve alapján.

RescEU-készlet

Az Európai Bizottság javaslata értelmében a vadonatúj, egészségügyi felszerelésből (lélegeztetőgépek, védőmaszkok és alapvető orvosi eszközök) álló rescEU-készlet teljes költségvetése 80 millió euróra emelkedik.

Költségvetés-módosítási tervezetet

A Bizottság e műveletek finanszírozásának biztosítására költségvetés-módosítási tervezetet terjeszt elő, amely az éves uniós kiadások egy részének a legújabb prioritásokkal összhangban történő átszervezésére irányul.

A költségvetés-módosítási tervezet a következőket is előirányozza:

  • 350 millió euró összegű migrációkezelési támogatás Görögországnak, azon a 350 millió euró összegű sürgősségi segélyen felül, amelyet Ursula von der Leyen bizottsági elnök görögországi látogatása alkalmával tett kötelezettségvállalásával összhangban már átcsoportosítottak.
  • 3,6 millió euró az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ számára a fertőző betegségekből származó, az emberi egészséget fenyegető veszélyek azonosítására, értékelésére és kommunikálására irányuló kapacitás, és különösen a koronavírus-válságra tekintettel a szakértői kapacitás növelése érdekében.
  • 100 millió euró Albánia számára a 2019. november 26-i pusztító erejű földrengés okozta károk helyreállítására. Ez az összeg része a 115 millió euró összegű bizottsági vállalásnak és az 1,15 milliárd euró összegű teljes vállalásnak.
  • 3,3 millió euró összegű további finanszírozás az Európai Ügyészség (EPPO) számára a 2020. évi költségvetésének növeléséhez. Az összeg segítségével az EPPO például gyorsabban tud képzett személyzetet felvenni, valamint informatikai eszközöket vásárolni, hogy megkezdhesse az első ügyek feldolgozását. Az EPPO számára már ebben az évben igénybe vett ügyviteli támogatással együtt az EPPO teljes finanszírozása 2020-ban 48 százalékkal emelkedik.

A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb hagyja jóvá a költségvetési módosításokat annak biztosítása érdekében, hogy a pénzösszegeket ott lehessen felhasználni, ahol azokra a legsürgősebben szükség van.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-15 14:40:00
Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, és saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS