Az EU-ban 1,8 százalékkal, Magyarországon 12,2 százalékkal esett vissza az építőipari termelés 2026 júliusában

Az EU-ban 1,8 százalékkal, Magyarországon 12,2 százalékkal esett vissza az építőipari termelés 2026 júliusában
2026. 09. 18., 12:40

Hó/hó alapon és éves összevetésben egyaránt Magyarországon esett vissza a legnagyobb mértékben az építőipari termelés volumene 2026 júliusában az EU tagállamai közül.

Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene 2026 júliusában az Európai Unióban, az egy évvel korábbitól így 1,8 százalékkal maradt el – tájékoztatott az Eurostat.

Havi összevetésben (2026. júniushoz viszonyítva) az Európai Unióban a termelés az építőipar mindhárom ágazatában csökkent: az épületek építésénél 0,4 százalékkal, az egyéb építmények építésénél (mélyépítés) 0,9 százalékkal, a speciális szaképítés terén pedig 0,2 százalékkal. Az unió statisztikai hivatalához beérkezett adatok szerint a tagállamok közül az építőipari termelés legnagyobb havi csökkenését Magyarországon (mínusz 4,7 százalék), Lengyelországban és Svédországban (egyaránt mínusz 3,8 százalék), valamint Ausztriában (mínusz 2,2 százalék), a legdinamikusabb növekedést Belgiumban (+2,8 százalék), Csehországban (+2,1 százalék) és Szlovákiában (+1,9 százalék) regisztrálták.

Éves összevetésben (2025. júliushoz viszonyítva) az EU-ban az építőipari termelés az épületek építésénél 5,6 százalékkal, az egyéb építmények építésénél 0,4 százalékkal, a speciális szaképítés esetében pedig 1,5 százalékkal csökkent. Az adattal rendelkező tagállamok közül az építőipari termelés legnagyobb éves csökkenését Magyarországon (mínusz 12,2 százalék), Spanyolországban (mínusz 9,7 százalék) és Franciaországban (mínusz 5,0 százalék) mérték. A legnagyobb növekedés Finnországban (+12,8 százalék), Szlovéniában (+11,6 százalék) és Bulgáriában (+4,8 százalék) volt látható.

A júliusi magyarországi adatokról részletesebben itt írtunk.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-15 14:40:00
Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, és saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS