Harcos Mihály

Szinte már nem telik el hónap anélkül, hogy az adóhatóság ne tárna fel újabb, az adófizetési kötelezettség szándékos elkerülésére építő, őrző-védő szolgáltatást nyújtó céghálót. Nem árt tudni, hogy a felderített visszásságok a megbízóknál is negatív adókövetkezményekkel járhatnak.

A partnerei fizetésképtelenségéből eredő kockázatokat minden vállalkozásnak minimalizálnia kell. De mit lehet tenni, ha a legnagyobb körültekintés ellenére sem tudjuk elkerülni a bajt?

Az Európai Bíróság döntése értelmében elévülésre hivatkozással nem tagadhatja meg az adóhatóság a behajthatatlan követelésekre eső áfa-kiutalását azon az alapon, hogy az azok alapjául szolgáló ügyletek már 5 éven túliak, miközben a követelések behajthatatlanná válása 5 éven belül következett be.

Az adóhatósággal szemben nem érdemes jogvitát kezdeményezni – tartja a közvélekedés. Pedig a tét a legtöbb esetben nem kicsi. Ha ugyanis az adóhatóság adóhiányt állapít meg, úgy az adózónak nemcsak az adóhiányt, hanem akár az adóhiány felének megfelelő adóbírságot, valamint késedelmi pótlékot is fizetnie kell. Jogosan merülhet fel a kérdés: lehet-e csökkenteni az adóhatóság által követelt összeget?

Az adóhatóság komoly erőfeszítéseket tesz a fiktív számlákat kibocsátó és befogadó vállalkozások felkutatására. Döntéseivel gyakran olyan vállalkozásokat is sújt, amelyek ártatlanok. De mit ellenőriz az adóhatóság? Miként lehet elkerülni az indokolatlan büntetést?

Manapság a magyar adózás egyik legfelkapottabb témája a behajthatatlan követelésekre eső áfa visszaigénylése. A COVID-19 pandémia következtében kialakult gazdasági helyzetben egyre több vállalkozásnak adódnak nehézségei a kintlévőségek behajtásával, és a behajtás sikertelensége esetén jól jön az áfa-visszatérítés útján megmenthető pénz.

Az Európai Unió Bírósága két, a közelmúltban közzétett döntésében rámutatott arra, hogy a NAV adólevonási jog megtagadásával kapcsolatos gyakorlata több ponton is a közösségi jogba ütközik. Ez az adóhatóságot az eddigi gyakorlatának megváltoztatására is kényszerítheti.

Jelentősen megnövekedett a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekhez kapcsolódó adóhatósági elmarasztalások száma. Az adóhatóság által közzétett adatok szerint négyből három vállalkozás számíthat elmarasztalásra.

A COVID-19 kirobbanása a bíróságokat is arra kényszerítette, hogy új megoldásokat vezessenek be a perek intézésébe.

A rendkívüli ítélkezési szünet elrendelése az adóhatóság előtti határidőket nem érinti – hívja fel a figyelmet a Deloitte.

Az adózók számos kihívással szembesülnek az adóhatósággal történő elektronikus kapcsolattartás során: határidőket késnek le, hibásan vagy hiányosan adják be jogorvoslati kérelmeiket. A Deloitte Legal ügyvédjei összegyűjtötték a legfontosabb tanácsokat a sikeres elektronikus ügyintézéshez.

2020. január 1-jétől visszaigényelhető a fordított adó szabályok miatt beragadt áfa. A különös adóvisszatérítés névre hallgató új lehetőség leginkább az építési szektorban működő vállalkozásokat érinti majd, mert megnyílik a lehetőség a tévesen áthárított áfa adóhatóság általi visszatérítésére akkor, ha az áfa a számlakibocsátótól már nem visszaszerezhető.