Elkerülhetetlen a Paksi Atomerőmű teljes leállítása

Elkerülhetetlen a Paksi Atomerőmű teljes leállítása
2026. 07. 30., 16:05

Reális az esélye annak, hogy a Paksi Atomerőmű mind a négy blokkját le kell állítani, a társaság csütörtöki közleménye szerint 24–72 óra az az időtáv, amelyen belül a leállítást végre kell hajtani.

Túl magasan vannak a szívócsonkok
A Magyarország villamosenergia-termelésének közel felét biztosító, mintegy 2000 MW teljesítményű Paksi Atomerőmű hűtését a Duna biztosítja. A vízre a kondenzátorok (blokkok) hűtésénél van szükség – emlékeztet a társaság közleménye. Bár a mostani rendkívül alacsony vízállás és vízhozam mellett a vízmennyiség elegendő lenne a blokkok hűtésére, az ehhez szükséges szivattyúk szívócsonkjának szintje magasabban helyezkedik el, mint a jelenlegi alacsony – és várhatóan tovább csökkenő – vízállás, így a feladatukat ellátni nem tudják. A szívócsövek mélyebbre helyezésének műszaki kezelése elindult, néhány éven belül a jelenleginél is alacsonyabb vízszint mellett is képes lesz folytatni a termelést az atomerőmű.

A Duna vízszintje jelenleg 28 cm-rel van az előző, 2018-as rekordszint alatt – ez a szint az atomerőmű több mint 40 évvel ezelőtti tervezésénél figyelembe vett 100 éves minimum vízszint alatt van több mint 1 méterrel.

Kidolgozott eljárásrendek vannak
Természetesen az atomerőmű a rendkívüli helyzetekre, így az ilyen kis valószínűséggel bekövetkező helyzetekre is felkészült – olvasható a közleményben. Kidolgozott eljárásrendek vannak a Duna „alacsony vizes helyzetének” kezelésére. Az alacsony vizes állapotok 4 fokozatra vannak felosztva a Duna Paksi Atomerőmű vízkivételi művénél, az ún. hidegvizes csatorna öblözetében mért szintjei alapján: jelenleg a 3. fokozatban vagyunk.

Reális esélye van a 4. fokozat bekövetkezésének
Az előrejelzések alapján reális esélye van a 4. fokozat bekövetkezésének: ekkor az atomerőmű minden blokkját le kell állítani, onnantól kezdve megszűnik az energiatermelés, a továbbiakban az álló blokkok hűtéséről kell gondoskodni. Ehhez percenként 5 köbméter víz szükséges, szemben a másodpercenként 100 köbmétert igénylő üzemelő blokkokénál. „A teljes leállásra – a napon belül többször is változó vízügyi előrejelzések okán – jelenleg becslést tudunk adni: számításaink szerint 24–72 óra az az időtáv, amelyen belül a leállítást végre kell hajtanunk.”

A Pajtások is segítenek
Az erőmű felkészült arra is, ha a Duna további extrém szintcsökkenést szenvedne el: erre az esetre rendelkezésre állnak az Országos Vízügyi Főigazgatósággal együttműködésben telepített Pajtás szivattyúk, amelyek biztosítják, hogy az atomerőmű álló blokkjainak lehűtve tartásához szükséges vízmennyiség mindenkor rendelkezésre álljon. A Pajtás szivattyúkból szükség esetén 12 dolgozik folyamatosan, 4 db tartalék és további 13 készenlétben áll, mindehhez rendelkezésre áll a szükséges kezelő és javító személyzet, alkatrész-utánpótlás és üzemanyag is.

Biztonságos állapotban tarthatók a blokkok
Az atomerőmű felkészült a teljes leállás rendkívüli helyzetének kezelésére: akár hetekig tartó extrém alacsony vízállás esetén is biztonságos állapotban tartják a blokkokat, a megfelelő vízszint elérése esetén pedig azonnal, lépcsőzetesen indítják a blokkok termelését, az erre vonatkozó szigorú szabályok alapján A blokkok újraindítása a vízszint függvényében akár néhány nap alatt is megtörténhet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-15 08:45:26
2026. szeptember 11-én Nyíregyházán olyan rendezvényre várják az érdeklődőket, ahol a fenntarthatóságot több oldalról is megközelítik – a hagyományőrzéstől és a helyi termelőktől a vállalkozások számára fontos jogi és üzleti kérdésekig.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS