Zenga.hu: szép csendben átrendeződnek az ország lakásárai

2026. 03. 31., 09:50

Hogy melyik a legdrágább város a magyar ingatlanpiacon, az folyamatosan változik, de a jelentősebb átrendeződések inkább hosszabb idő alatt, fokozatosan mennek végbe. Egy-egy nagyobb gazdasági beruházás vagy infrastrukturális fejlesztés élénkíti a keresletet a lakóingatlanok iránt, ami az árakban is megjelenik. Ezzel szemben azokban a térségekben, ahol gyengébb a munkaerőpiac és kedvezőtlenebbek a demográfiai trendek, a lakásárak egyre inkább elmaradnak az országos átlagtól. 2026 első negyedévének változásait a kínálati árak alapján a zenga.hu szakértői foglalták össze.

„Egy új villamos- vagy metróvonal, egy jelentős közlekedési csomópont fejlesztése vagy egy átfogó városrehabilitációs program érdemben javíthatja egy-egy környék megítélését, és ezzel együtt emelheti az ingatlanárakat is. Ezek a folyamatok azonban jellemzően évek alatt futnak ki, így rövid távon inkább kisebb elmozdulások látszanak” – mondta Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője.

Mekkora árváltozásokat hozott az elmúlt egy év?

2025 első negyedéve óta például Szeged és Pécs pozíciója erősödött, Szolnokon pedig egy hirtelenebb áremelkedés volt megfigyelhető. Ez utóbbi inkább a korábbi évek visszafogottabb drágulását követő korrekcióként értelmezhető, és nem eredményezett előrelépést a vármegyeszékhelyek rangsorában.

Az áremelkedés üteme közben országosan és Budapesten is lassult. „A fővárosban az éves drágulás a tavalyi utolsó negyedévi 23 százalékról 17 százalékra lassult az idei első negyedévre, míg országos szinten 21 százalékról 18 százalékra csökkent a dinamika. A legnagyobb éves növekedést a városok közül Szolnok produkálta, de hasonló – korrekciós jellegű – ugrás volt megfigyelhető Szekszárdon is” – tette hozzá Futó Péter.

Bár Budapesten látványosan lassul az árnövekedési dinamika, néhány fővárosi kerület éves árnövekedési üteme még mindig az élmezőnyben van. A XV. kerület például 27 százalékos éves drágulással a harmadik helyre került. A legkisebb növekedés Zalaegerszegen mérhető, ahol egy év alatt mindössze 5 százalékkal emelkedtek az árak, míg a XII. kerületben 9 százalékos volt a drágulás. Vármegyei szinten Csongrád és Tolna vezet 20-20 százalékos növekedéssel, míg Zala és Somogy a sereghajtók 6–6 százalékos emelkedéssel.

Hogy alakulnak a négyzetméterárak?

Az árakat tekintve Budapest továbbra is kiemelkedik, a fővárosban az átlagos hirdetési négyzetméterár 1,526 millió forint 2026 első negyedévének adatai szerint. Ezt Somogy és Veszprém vármegye követi 1,077 millió, illetve 1,056 millió forintos átlaggal, míg a lista végén Nógrád áll 329 ezer forinttal.

A fővároson belül az V. és a XII. kerület vezeti a rangsort 2,244 és 2,231 millió forintos átlagos négyzetméterárral, amelyeket az I. kerület követ 2,100 millióval. A legolcsóbb budapesti kerület a XXIII., ahol 989 ezer forint az átlag, ami már közel van a legdrágább vármegyeszékhelyek árszintjéhez, melyek közül Debrecen áll az élen 1,054 millió forinttal, majd Szeged következik 987 ezer forintos átlaggal.

A legdrágább vármegyeszékhelyek között még Győr (961 ezer forint/m2), Veszprém (951 ezer forint/m2) és Székesfehérvár (943 ezer forint/m2) szerepel. A másik oldalon Salgótarján kínálja a legalacsonyabb árakat, ahol átlagosan 315 ezer forintba kerül egy négyzetméter. Ezt Békéscsaba (494 ezer forint/m2), Kaposvár (562 ezer forint/m2) és Miskolc (604 ezer forint/m2) követi.

Jól mutatja a területi különbségeket Somogy vármegye, amely a Balaton-parti települések magas árszintje miatt a legdrágább vármegyének számít, a székhelye, Kaposvár, azonban a harmadik legolcsóbb a vármegyeszékhelyek között.

Erősödő kereslet

2025 utolsó negyedévéhez képest a kereslet erősödése látható. „Az idei első három hónapban 22 százalékkal volt több ingatlanérdeklődés (eladónak történő üzenetküldés vagy telefonszám-felfedés), mint a tavalyi utolsó negyedévben, az egy évvel ezelőttitől viszont 7 százalékkal elmaradnak a számok” – mondta Futó Péter.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 05. 14., 15:40
Miközben a tej- és sertéságazat a változó világpiaci árak mentén keresi az új egyensúlyi pontokat, a pályázati források lehetőséget kínálnak a technológiai felzárkózásra. A 2026-os év olyan stratégiai fordulópontot hozhat, amely évtizedekre meghatározhatja a hazai agrárium versenyképességét.
2026. 05. 14., 16:10
Az szja-bevallási tervezeteket a NAV a rendelkezésére álló információk alapján állítja össze. Ha a tervezet elkészítésekor hibát, hiányosságot talál az adatokban, soron kívül értesíti az érintetteket, hogy még határidőben, május 20-áig javíthassák a bevallást. Még most sem késő regisztrálni a DÁP-ra vagy az Ügyfélkapu+-ra, hiszen a javítás is online a legegyszerűbb – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.
2026. 05. 13., 09:20
2026 márciusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok alapján 3,9 százalékkal, a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint 2,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az előző hónaphoz képest 0,5 százalékos volt a növekedés – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2026-05-13 18:10:00
A Somogy Vármegyei Főügyészség iparjogvédelmi jogok megsértésének különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó bűntette miatt emelt vádat két vietnámi férfival szemben, akik utánzatok forgalmazásával milliárdos vagyoni hátrányt okoztak ismert márkák jogtulajdonosainak – tájékoztatott a Somogy Vármegyei Főügyészség.
2026-05-13 11:40:00
Május 20-a az szja-bevallás benyújtásának a határideje – emlékeztet a NAV. Akinek fizetendő adója van, azt is eddig az időpontig kell rendezni, ha el akarja kerülni a késedelmi pótlékot, illetve a visszaigénylésnél sem mindegy a gyorsaság, a hivatal ugyanis 30 napon belül utalja a visszajáró adót.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.
Jobb oktatás, hatékonyabb egészségügy, minőségibb úthálózat – ezeket a példákat emelte ki Nyári Zsolt okleveles adószakértő arra vonatkozóan, hogy mit vár el a lakosság az adóterhekért cserébe. A K-X Consulting partnere kifejtette: bár nem biztos benne, hogy a költségvetés egyhamar lehetővé teszi a TISZA változtatásait – pláne nem az adókedvezmények megtartása és további adókedvezmények ígérete mellett –, a részletszabályok tisztázni fogják a helyzetet. A szakértő az áfacsökkentésre, a vagyonadóra és a kata kiterjesztésére vonatkozóan is elmagyarázta, mire számíthatunk az új kormánytól.
Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS