2023 elején Magyarország lakosságának negyede, 2 millió 400 ezer ember részesült nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban; az öregségi nyugdíj átlagos összege 208 168 forintot tett ki januárban – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2023 elején Magyarország lakosságának negyede, 2 millió 400 ezer ember részesült nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban – olvasható a statisztikai hivatal Helyzetkép, 2022 – Nyugdíjak és egyéb ellátások című kiadványában.
A közel kétmillió öregségi nyugdíjas mellett 254 ezren megváltozott munkaképeségűeknek járó ellátást, 103 ezren hozzátartozói nyugellátást, 33 ezren életkoron alapuló (korhatár alattiaknak járó) ellátást1, 54 ezren egyéb járadékot, járandóságot kaptak fő ellátásként. Az elmúlt 12 évben az ellátottak száma és népességen belüli aránya folyamatosan csökkent. Míg az öregségi nyugdíjasok száma nem változott számottevően, az életkoron alapuló ellátásokban, valamint a megváltozott munkaképességűek közül a rehabilitációs ellátásban részesülők száma a töredékére, a hozzátartozói nyugellátottak száma pedig kevesebb mint a felére esett vissza. A jelentős csökkenést elsősorban az életkoron alapuló ellátásoknál az új megállapítások kis száma, a rehabilitációs ellátásoknál a folyósítás 3 évben maximalizált ideje okozhatta. Az özvegyi nyugdíjasok csökkenő számát nagyrészt az magyarázza, hogy az idő előrehaladtával egyre kevesebb olyan ellátott maradt a rendszerben, aki saját jogon nem tudott öregségi nyugdíjat szerezni.
2023 elején a nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők 75,5 százaléka nyugdíjkorhatárt betöltött öregségi nyugdíjas volt, 6,3 százalékuk a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában, a „nők 40”-ben részesült. Ez utóbbi jelenleg az egyetlen nyugdíjazási forma, amely életkori feltétel nélkül lehetővé teszi az öregségi nyugdíjba vonulást, amennyiben az igénylő nő rendelkezik 40 év jogosultsági idővel. Az ellátottak 10,4 százalékának megváltozott munkaképességűeknek járó ellátást, ezen belül rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást folyósítottak. Fő ellátásként hozzátartozói nyugellátásban, azaz özvegyi és szülői nyugdíjban, valamint árvaellátásban az ellátottak 4,2 százaléka részesült.
2023 elején 2 millió 65 éves és annál idősebb ember élt Magyarországon. 92 százalékuk öregségi nyugdíjas volt, további 5 százalékuk korbetöltött özvegyi nyugdíjat, rokkantsági ellátást, illetve egyéb ellátást, járadékot kapott fő ellátásként. Társadalombiztosítási jogosultság híján, szükség esetén a szociális ellátórendszer is bekapcsolódik az idősek ellátásába. A 497 ezer 65 évesnél fiatalabb ellátott legnagyobb részének, 37 százalékának rokkantsági ellátást, 31 százalékának „nők 40” nyugdíjat folyósítottak. Hozzátartozói ellátást 71 ezren, életkoron alapuló ellátást 33 ezren, rehabilitációs ellátást 12 ezren kaptak. A nők magasabb aránya a legtöbb ellátásfajtánál megfigyelhető. Az összes ellátott 62 százaléka, a fő ellátásként özvegyi nyugdíjban részesülők túlnyomó többsége, 91 százaléka nő volt.
Népességarányosan a legkevesebb ellátott Pest vármegyében, a legtöbb Tolna vármegyében volt. Az ellátotti arány alakulásában meghatározó az egyes területek korstruktúrája. Az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése könnyebb a társadalmilag-gazdaságilag fejlettebb területeken élők számára a kedvezőbb munkaerőpiaci viszonyok és jobb általános egészségi állapotuk miatt. Az öregségi nyugdíjasok aránya az ellátottak közül Budapesten volt a legmagasabb (89 százalék), továbbá Győr-Moson-Sopron, Pest, Fejér és Veszprém vármegyében alakult még 84 százalék körül, ugyanakkor Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legalacsonyabb (75 százalék). Az ország délebben fekvő vármegyéit, különösen Tolna és Békés vármegyét a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban részesülők nagyobb, 16 százalékot meghaladó aránya jellemezte, szemben a főváros 6 százalékos értékével. A fő ellátásként hozzátartozói nyugellátásban részesülők hányada csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lépte túl a 6 százalékot.
Külföldre 48 ezer főnek folyósítottak nyugdíjat és egyéb ellátást 2023 elején, ezek 73 százaléka öregségi nyugdíj volt. A külföldre folyósított ellátások átlagos összege jóval alacsonyabb volt (61 642 forint) a belföldi ellátásokénál, mivel a több országban szolgálati időt szerzők esetén fő szabályként az érintett országok megosztják a nyugdíjterheket a náluk szerzett biztosítási idővel arányosan. Az utalások több mint harmada Németországba, 13 százaléka Ukrajnába, 9 százaléka Ausztriába történt.
A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők 2023 januárjában, a nyugdíjemelést követően átlagosan 190 606 forintot kaptak teljes ellátásként (a fő- és a kiegészítő ellátás együttes összege), 27,1 százalékkal többet, mint az előző évben. Az öregségi nyugdíj átlagos összege 208 168 forintot tett ki, a férfiak ellátása – összefüggésben a jellemzően hosszabb szolgálati idővel és a magasabb keresettel – több mint 32 ezer forinttal meghaladta a nőkét. Az özvegyi nyugdíj összege az elhunyt házastárs, élettárs öregségi nyugdíjának 60 százaléka, ha az özvegy nem rendelkezik saját jogú ellátással. A nők átlagos özvegyi nyugdíja 69 százalékkal volt több a férfiak ellátásánál, ami a férfiak magasabb összegű öregségi nyugdíjjogosultságára vezethető vissza. Az életkoron alapuló ellátások átlagos összege kiemelkedett a többi ellátásfajta közül, mivel ezek az ellátások 2012-ben azokat a különféle korai nyugdíjformákat (pl. szolgálati nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, polgármesterek nyugdíja) váltották fel, amelyek összege magasabb volt a korbetöltött öregségi nyugdíjakénál. A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokon belül a rokkantsági ellátások átlagösszege 114 810 forint volt, ami az öregségi nyugdíj 55 százalékának felelt meg. Rehabilitációs ellátásra átlagosan 63 068 forintot fizettek ki egy ellátottnak.
2023 elején a saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban, tehát az öregségi nyugdíjban, az életkoron alapuló ellátásokban és a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban részesülők harmada 120 és 179 ezer forint közötti összeget kapott, a legtöbben 140–159 ezer forint közötti összeget. Az ellátottak csaknem ötödének járandósága nem érte el a 120 ezer forintot, 13 százalékuk esetében viszont meghaladta a 300 ezret. Az öregségi nyugdíjasokat külön vizsgálva kedvezőbb a helyzet, 13 százalék uk részesült 120 ezer forintnál kevesebb, 15 százalékuk 300 ezer vagy annál nagyobb összegű ellátásban. Az alacsonyabb kategóriákban a nők száma jelentősen meghaladta a férfiakét, 350 ezer forint felett viszont már a férfiak száma magasabb volt. A nagyon alacsony nyugdíjak jelentős része a külföldön szerzett jogosultságok melletti résznyugdíj volt.
Az öregségi nyugdíj átlagos összege Budapesten volt a legmagasabb, 248 415 forint. Ez az országos átlagot 40 ezer, a legalacsonyabb vármegyei értéket, Bács-Kiskun vármegye átlagát 63 ezer forinttal haladta meg. Az országos átlagnál nagyobb összegű ellátást folyósítottak még Fejér, Pest, Komárom-Esztergom és Veszprém vármegyében, ugyanakkor 190 ezer forintnál kevesebbet Bács-Kiskun, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. A főváros mellett Pest vármegye öt járásában, valamint a Tiszaújvárosi járásban érte el a 230 ezer forintot az ellátás összege. A dél-alföldi Mórahalmi, Kisteleki, Kiskőrösi és az észak-alföldi Csengeri járásban 160 ezer forint alatt maradt az öregségi nyugdíjak átlaga.
2022-ben a nyugdíjemelések és a februárban, teljes összegben kifizetett 13. havi nyugdíj együttesen 21,0 százalékkal növelték a nyugdíjakat. A januári 5 százalékos nyugdíjemelést júliusban 3,9 százalékos, novemberben 4,5 százalékos kiegészítő emelés követte, a 13. havi nyugdíj további 6,1 százalékos emelkedést jelentett. A 15,2 százalékos nyugdíjas fogyasztóiár-indexszel számolva a nyugdíjak reálértéke 5,0 százalékkal nőtt. A reálnyugdíjak reálkeresetekhez viszonyított értéke, azaz a nyugdíjak relatív pozíciója 2014-től 2021-ig romlott, 2022-ben azonban a nyugdíjak vásárlóerejének növekedése 2,3 százalékkal meghaladta a keresetekét.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”