Mire lesz elég a januári nyugdíjemelés?

2022. 12. 09., 11:22

Rekordmértékű nyugdíjemelés várható 2023 januárban. A Bankmonitor számításai szerint az átlagnyugdíj ezt követően már meghaladja majd a 200 ezer forintot, a medián nyugdíj pedig elérheti a 192 ezer forintot. A megélhetési költségek ugrásával összefüggésben a nyugdíjak összegének jelentős növelése sem feltétlenül segít azonban az idősek anyagi helyzetén.

Az idősek jellemzően a társadalom legalacsonyabb jövedelmű tagjai közé tartoznak: 2022 januárban a nyugdíjasoknak alig 22 százaléka kapott havi 200 ezer forintot meghaladó összegű állami ellátást. A Központi Statisztikai Hivatal közzététele szerint ugyanekkor az átlagnyugdíj 164 ezer forint volt, míg a mediánnyugdíj a Bankmonitor becslése alapján 140 ezer forintra rúgott.

Az idei évi extrém infláció okán végül jelentős nyugdíjemelésekre került sor. Az év eleji 5 százalékos rendes nyugdíjemelést követően két alkalommal (júliusban és novemberben) is kaptak nyugdíjkorrekciót az idősek: ezekkel együtt összességében már 14 százalékkal emelkedtek idén a nyugdíjak.

Jövő januárban ismét érkezik majd a nyugdíjemelés, azonban a mértéke egyelőre még ismeretlen – a kormány kommunikációja szerint az MNB decemberi inflációs előrejelzésére alapozva fogják meghatározni. A jegybankelnök hétfőn úgy vélekedett, 2023-ban akár 15-18 százalék is lehet az áremelkedés üteme. Ha valóban ezzel megegyező mértékű nyugdíjemelésre kerül sor, akkor az átlagnyugdíj januártól minden bizonnyal meg fogja haladni a 200 ezer forintot.

Az átlagnyugdíj csalóka lehet, ugyanis az idősek között óriási jövedelmi egyenlőtlenségek tapasztalhatók. Több százezren kapnak havi 100 ezer forintnál is kevesebb nyugdíjat, míg a legszerencsésebbek akár 1 millió forintnál is magasabb összegű járandóságra jogosultak. Éppen ezért érdemes inkább a „mediánt” (azaz a helyzeti középértéket) alkalmazni, ha egyetlen mutatószámmal szeretnénk jellemezni a nyugdíjasok anyagi helyzetét.

Idén év elején 140 ezer forint körül volt a mediánnyugdíj alapösszege. Mostanra a nyugdíjkorrekciók következtében körülbelül 152 ezer forintra nőhetett a középen álló nyugdíjas havi járandóságának az összege, nem számítva az egyszeri nyugdíjprémiumot, illetve a februárban kapott 13. havi nyugdíjat. (Utóbbiak figyelembevételével a mediánnyugdíjas idén havi 166 ezer forint körüli összeget kaphatott.)

A Bankmonitor becslést készített a jövő évi helyzetre, amelynek során a jegybankelnök szavaira alapozva 16,5 százalékos várható inflációval kalkuláltak. Feltételezik, hogy a nyugdíjemelések aránya megegyezik ezzel az inflációs értékkel: eszerint a következő évben havonta 177 ezer forint körüli összegre emelkedhet az idei mediánnyugdíjas járandósága. Figyelembe vették a februárban érkező 13. havi nyugdíjat is, míg nyugdíjprémiummal – a borús gazdasági kilátások miatt – nem számoltak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-13 16:40:00
Átlagosan 3,6 százalékkal emelkedett a lakásbiztosítások átlagdíja a harmadik negyedévben azt követően, hogy június 30-án lejárt a magyarországi biztosítók önkéntes kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy 2026. június 30-ig nem emelik a lakásbiztosítási termékeik alapdíjait – derül ki az Insura.hu frissen közzétett adataiból.
2026-10-13 14:10:00
A mindennapok számos pontján hoz változást a PPWR, az Európai Unió csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló rendelete. A fokozatosan bevezetendő, de részben már most alkalmazandó szabályozás a gyártók, importőrök és kereskedők számára is feladatokat jelent, a konkrét kötelezettségek azonban az ellátási láncban betöltött szerepüktől függenek – hívják fel a figyelmet az EY szakértői.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS