Ingatlan.com: visszafogottabb az idén az albérletpiaci roham

2026. 08. 06., 11:10

A ponthatárok kihirdetése után országosan csupán 6 százalékkal nőtt a kiadó lakások iránti napi érdeklődések száma, szemben a 2024-ben mért több mint 15 százalékos ugrással – írják az ingatlan.com szakértői. A kiadó ingatlanok száma egy év alatt közel 9 százalékkal csökkent. Budapesten 260 ezer forint a kiadó lakások medián bérleti díja július végén; a nagyobb egyetemvárosok közül Debrecenben 220 ezer, Szegeden 215 ezer, Győrben és Székesfehérváron pedig 200–200 ezer forintot kértek havonta.

A felsőoktatási ponthatárok kihirdetése utáni hetek jelentik az albérletpiaci főszezont, ekkor egyszerre jelennek meg nagyobb számban a lakást kereső diákok, miközben a tulajdonosok egy része is erre az időszakra időzíti kiadó ingatlanának meghirdetését. Az idei szezon első tíz napjának adatai alapján az idei roham egyelőre országosan visszafogottabb mint tavaly vagy tavalyelőtt – bár vannak kivételes városok, ahol nagyobb lendülettel indult a szezon – írják elemzésükben az ingatlan.com szakértői.

Vegyes kép, kiugrásokkal

„Az idei friss adatok alapján kettészakadt az albérletpiac. Országosan visszafogottabb a szezonkezdet, ám több nagy egyetemvárosban a tavalyinál, sőt bizonyos helyeken a 2024-esnél is erősebb keresletnövekedés látható. Ez azt jelzi, hogy a hallgatói kereslet nem tűnt el, hanem jóval koncentráltabban jelenik meg azokban a városokban és kerületekben, ahol erős a felsőoktatási jelenlét és szűkebb a megfelelő áron kínált albérletek száma – magyarázta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. – A legtöbb helyen azért érdemes a 2024-es helyzethez viszonyítani a piac alakulását, mert már a tavalyi albérletszezon is visszafogottabb volt az Otthon Start Program indulása miatt. Az első lakásvásárlóknak szóló kedvezményes hitellehetőség már tavaly júliusban is érezhetően csökkentette a kiadó lakások iránti keresletet."

A ponthatárok kihirdetése előtti időszakhoz képest a szezon első tíz napjában átlagosan 6,1 százalékkal nőtt a kiadó lakásokra érkező napi telefonos érdeklődések száma, ami alig haladja meg a tavalyi 5,4 százalékos erősödést. Két évvel korábban sokkal látványosabb volt a szezonkezdet: 2024-ben a napi átlagos kereslet több mint 15 százalékkal ugrott meg a napi átlag a ponthatárhirdetés után.

A mérsékeltebb országos növekedés mögött jelentős területi különbségek húzódnak. Szegeden 66 százalékkal ugrott meg a napi átlagos érdeklődések száma, Debrecenben 47 százalékkal.

Nyíregyházán idén 30 százalékos volt a keresletbővülés, és valamennyi felsorolt egyetemvárosban az egy és két évvel korábbinál is komolyabb volt a növekedés. Budapesten a XI. kerületben 16, a IX. kerületben közel 10 százalékos emelkedés következett be. A legnagyobb relatív ugrást egyébként Dunaújváros produkálta, ahol  a rendkívül alacsony bázisról 85 százalékkal robbanásszerűen nőtt a kiadó lakások iránti napi átlagos érdeklődések száma.

A kínálati oldal szintén visszafogottabban reagált a szezonnyitásra. Tavaly július elejétől a ponthatárhirdetés utáni hétig majdnem 6 százalékkal bővült a kínálat országos szinten. Idén ugyanezen időszakban mindössze 2 százalékossal lett szélesebb a választék. A fővárosi kerületekben 5 százalékkal, a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban pedig több mint 17 százalékkal kevesebb kiadó ingatlanból válogathattak a bérlők, mint tavaly ilyenkor. A kínálat szűkülésének hátterében a kiadásból elérhető hozamok mérséklődése állhat.

Mit mutatnak a bérleti díjak?

Az árak alakulásáról Balogh László elmondta: a ponthatárhirdetés utáni első héten szinte sehol sem változtak érdemben a bérleti díjak. Ez az elmúlt évek tapasztalataival is összhangban van, közvetlenül a ponthatárok kihirdetése után ugyanis jellemzően már nem kerülnek feljebb az árak. Ez kedvező változás a bérlőkre nézve, mivel a 2020-as évek elejéig a ponthatárhirdetést követő 1-2 hétben szinte mindenhol néhány ezer forintos bérletidíj-emelkedés történt. „A koronavírus járvány óta viszont jelentősen nőtt a verseny a kínálati oldalon, emiatt pedig a bérbeadók már nem tudják lefölözni albérletár-emelés formájában a július végén induló szezon keresleti többletét” – tette hozzá az ingatlan.com szakértője.



Budapesten augusztus elején 260 ezer forint volt a kiadó lakások medián bérleti díja. A legnagyobb kínálattal rendelkező városrészek közül a XIII. kerületben 270 ezer, a XI. kerületben 285 ezer, a VIII. kerületben 240 ezer, a VI. kerületben 290 ezer, a VII. kerületben pedig 249 ezer forintnál húzódott a medián. A legolcsóbb a XIX. kerület volt 200 ezer forinttal, ezt a XXI. kerület követte 210 ezer forinttal. A harmadik helyen holtverseny alakult ki: a IV., a XV., a XVIII. és a XX. kerületben egyaránt 220 ezer forint volt a medián bérleti díj.



Az egyetemvárosok körül Debrecenben 220 ezer, Szegeden 215 ezer, Győrben és Székesfehérváron 200-200 ezer, Pécsen 183 ezer forint a bérleti díjak mediánja, Miskolcon pedig 130 ezer forintnál húzódott a középérték. Míg a keresletbővülés szempontjából az országos bajnok, Dunaújvárosban 145 ezer forintos mediánnal kalkulálhatnak a helyi egyetemre járó diákok.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-15 08:45:26
2026. szeptember 11-én Nyíregyházán olyan rendezvényre várják az érdeklődőket, ahol a fenntarthatóságot több oldalról is megközelítik – a hagyományőrzéstől és a helyi termelőktől a vállalkozások számára fontos jogi és üzleti kérdésekig.
2026-08-13 20:30:15
A legtöbb cégvezető tudja, merre szeretne haladni. A kérdés inkább az, mi lassítja le közben. A VOSZ Barométer 2026-os második negyedéves felmérése három visszatérő akadályt azonosított: a szakképzett munkaerő hiányát, a csökkenő vásárlóerőt és a megrendelések kiszámíthatatlanságát. Nem újkeletű problémák – de a hatásuk ma is érezhető.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS