Az Országgyűlés július 19-én elfogadta a 2023. évi központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek legfontosabb prioritásai a Honvédelmi és a Rezsivédelmi Alaphoz, másrészt a magyar gazdaság fejlesztéséhez, valamint a családtámogatások és nyugdíjak védelméhez szükséges források biztosítása.
„A Rezsivédelmi Alapot a világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklésére és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében szükséges kiadások fedezetére kívánják fordítani a korábbi tervezetben szereplő költségvetési szerveknél felmerülő energiaár-növekedés kompenzálása helyett. A Honvédelmi Alap kerete a tervezethez képest végül nem változott, 2023-ban 842 milliárd forintot tesz majd ki” – hangsúlyozta Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.
Ami viszont a költségvetésben különösen érdekes, az a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó esetében a körülbelül 30 százalékos tervezett növekedés – emelte ki a szakértő. A személyi jövedelemadó növekedése feltételezhetően a jelentős inflációt szükségszerűen kisérő béremelésekből és a kata adózás módosítása kapcsán várható többlet személyi jövedelemadó befizetésekből adódik.
Az ÁFA bevételek 7.150 milliárd forintot meghaladó mértékének (ebből közel 1.400 milliárd felhalmozási bevétel) összetétele viszont továbbra is homályos, ez Bagdi Lajos szerint 4 tényező eredőjeként adódhat:
A kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek 35 milliárd forintot kötelesek befizetni a központi költségvetés javára, amely szükségszerűen kiadáscsökkentést vetít elő ezen intézményekben (a részleteket később fogják szabályozni). Kulturális értékmegőrző beruházásokra a korábbi tervezetben szereplő értéket közel 20 milliárd forinttal meghaladó összegben különít el forrásokat a kormány, míg a versenysport továbbra is kiemelt figyelmet kap (erre a célra közel 55 milliárd forintot különítettek el).
Az adójellegű tételek közül szembeötlő még a cégautóadóból származó bevétel növekedése (közel 80 milliárd forintra), amely egyértelműen mutatja, hogy a megduplázódott cégautóadó 2023-ban is bizonyosan velünk marad.
A társasági adóbevételek is közel 200 milliárd forinttal nőnek, amely egyfelől az exportorientált cégek – jelentős forintgyengülésből adódó – kiemelkedő pénzügyi eredményéből jöhet, másrészről kérdés, hogy a kormány nem számol-e mégis azzal a 100 milliárd forint körüli tétellel, amely a globális minimumadó 2023-as bevezetésével járhatna.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”